Tanár úr kérem (folyamatban)

Szakitas Adam-el

Adam mostanra beszeltuk meg a talit.
-Szia Lizzie.-mosolygot a srac. Nekem pedig rogton buntudatom lett.
-Szia.-Neztem szemebe komoly arccal.
-Mit szeretnel?-Hangja nyugtato de egyben egy kicsit nyugtalan volt.
-Gyere ullj le kerlek-Mondtam idegesen erre a srac hata mogott megjelent Thomas erre amennyire tudtam megnyugodtam.-Szakitanunk kell.
-Mi? Miert?- Kerdezte. Lattam rajta mennyire ideges lett. Thomas rogton komolyan nezett ram de szemebe latszott a aggodas. Nem tudtam meg se szolalni. Nem akartam veletlen elszolni magam az igazsagrol.- MIERT?-Orditott ram a srac.-Ma delutan a kapunal elmondod az okat. Kulonben elmondom amit gondolok az egesz iskolanak es neked annyi.- Ezen szavakra majd nem elsirtam magam szoval beszaladtam az irodalom terembe. Es sirtam. Megtalaltam a kulcsot az asztalon majd bezartam az ajtot magamra. Egyszer csak hallottam valamit.
-Lizzie engedj be. Kerlek.-Hallottam meg Thomas hangjat. Majd sirva kinyitotam az ajtot. O bejott es bezarta az ajtot.-Mi tortent?- Nem tudtam megszolalni csak sirva olebe borultam. O pedig nyugtatott es gyengeden puszilgatta a homlokom.
-Csak olelj meg kerlek.-Mondtam neki mire magahoz huzott es letorolve konnyeim.
-Szeretlek.-Suttogta a fulembe. Mire megcsokoltam.
-En is szeretlek-Ulltunk a foldon csak mi ketten. Karjai kozott megnyugodtam. Csak azt szerettem volna ha ez igy marad.
-Lizzie, ha barmi baj van hozzam johetsz.-Mondta kedvesen mikozben en szivveresenek a hangjat hallgattam.
-Vigyazz mert szabadon foglak.-Nevettem el magam hallkan.
-Remelem is. Ra ersz ma este?-Kerdezte tolem mire csak lassan bolintottam.-Rendben. Akkor a kavezo elott felveszlek. Elviszlek egy helyre.-Meselte nekem.
-Ott leszek.-mondtam szipogva. Mire megcsokolt es en rogton viszonoztam.

Ez megint egy rovidke resz de muszaj volt rovidet csinalnom. Mivel szinten este csinalom a reszeket. Es ma nincs sok idom. Na csumi