easiert to run away. -taekook (befejezett)

~szépségem~

-Tae szemszöge-

Hogy lehetek ekkora idióta? Megbántottam azt, akit a legjobban szeretek. És még nem is gondoltam komolyan.

Jungkook sírva viharzott ki az ajtón, hangosan becsapva azt maga mögött. Ismerem, nem jó ötlet utána menni.
Úgyis visszajön.

Egy órát vártam és még mindig egyedül voltam. Vajon hova mehetett? Haza biztos nem. Jimin.

Kim Taehyung

Szia Jimin! Taehyung vagyok.
Nem szeretne lassan
hazajönni Kook?

Park Jimin

Itt nincs. Miért, nem önnel van?

Lehet, hogy a szívem megállt egy pillanatra.

Amilyen gyorsan lehet, rohantam ki a lakásomból. Hol van Jungkook?

Olyan tíz perce vezettem a környéken, de semmi. A barátai nevét kezdtem pörgetni a fejemben. Yoongi, Hoseok, Namjoon, Jimin. Yoongi?

-Basszameg, hajnali négy van. -hallottam a telefon másik végéről.

-Szia Yoongi. Mr. Kim vagyok. -mutatkoztam be, mire egy sóhajt hallottam.

-Elnézést. -kért bocsánatot.

-Yoongi, veled van Jungkook? -tértem a lényegre.

-Itt volt, de egy pár perce elment. Azt mondta, hogy sétál egyet. Mondtam neki, hogy késő van és aludjon itt, de nem hatott rá.

-Azt mondod, hogy egyedül van az utcán ilyenkor? -esett le a szívem a gyomromba.

-Elvileg.

-Nem mondta hova megy?

-Nem.

-Köszönöm Yoongi, feküdj le aludni. Szia.

-Viszhall.

A Han-folyó irányába vettem utamat. Mindig arra fele szokott sétálni. A járdát kémleltem szemeimmel, amikor egy pár sötét alakot láttam meg. Megállítottam a kocsimat és feléjük futottam.

-Hé! Mit csináltok? -kiáltottam oda.

-Kérsz te is? -fordult meg az egyikük, felfedve őt.

-Tae... -ütötte meg fülemet halk hangja.

-Kook! Mi a faszt csináltatok vele? -keltem ki magamból, miközben arcát vizslattam.

-Nyugi haver, semmi olyat, amit más nem tett volna meg vele. -röhögött a képembe, majd Jungkook álla alá nyúlt. -Igaz szépségem? -nyalta meg száját.

Itt szakadt el a cérna.