Én és a maffia barátom

Váratlan pillanat

Éjfél táj lehet, amikor meghalottam a telefonom zúgását.

"Önnek egy új üzenete érkezett"

Megnéztem, hogy ki az, és tátva maradt a szám.

-Szia édesem, akkor tudod a tervünket, ketten kiderítjük, hogy mivel is zsarolja, de ahhoz neked is kéne tenned valamit.

-Hali, mit kéne tennem?

-Hát először is suli után követnünk kéne őt, vagy netalán a barátait kéne, hogy faggassuk, de az én módszerem nem tetszene neked, szóval inkább rád bízom, hogy hogy gondolod.

-Hogy érted, hogy nem tetszene a módszered?

-Elég édesem, ha annyit tudsz, hogy nem mondtam el pontosan mindent, és még nem is fogom.

-Tehát bízzak meg valakiben aki nem árulja el, hogy pontosan ki is ő?

-Igen, pontosan, egyébként is osztálytársak vagyunk, de lenne még valami.

-Érzem, hogy nem fog tetszeni, de halljam mi lenn még?

-Mivel közösen derítjük ki ezért egymással kéne, hogy lógjunk, aminek nem túlzottan örülnél, ha jól gondolom.

-Ja eltaláltad, tényleg nem örülök neki, de ahhoz, hogy tudjunk előre haladni, muszáj, hogy meg is tudjuk beszélni, szóval egymással kell tölteni az időt (sajnos).

-Ezt most kivételesen nem veszem sértésnek, de akkor majd holnap a suliban.

-Rendben, holnap a suliban, de várj.

-Igen?

-Honnan tudtad a számom, hiszen nem adtam meg neked?.

-Vannak módszereim 😉

-Rendben, na de tényleg szia, jó éjt!

-Neked is, holnap érted megyek reggel, addig is megbeszéljük a dolgokat.

-Oks, megadjam a lakcímem?

-Nem szükséges, tudom hol laksz. 😉

Erre már nem válaszoltam semmit, inkább hagytam, hogy a szemem szépen, lassan lecsukódjon és az álomvilágomba csöppenjek.

"Jack szemszöge"

Miután este abbahagytuk a beszélgetést, még pár óráig fent voltam mivel azon gondolkodtam, hogy hogy lehet az, hogy pont Ő ront be a veszekedésbe, és milyért nem más. Az igazat megvallva láttam rajta, hogy nem haddja szó nélkül, de mielőtt léphettem volna már beszállt a vitába, meglepően jól visszaszólt neki, de amikor a srác felpofozta nagyon nagy önkontrol kellett, hogy azon nyomban ne ugorjak oda és püföljem amíg meg nem hal.  

Na de amikor még egyszer bántani akarta, akkor már én is közbe léptem, fellöktem és felsegítettem Emilyt a földről, aki egyből a kisfiúhoz rohant. Elég fura lány, mivel eddig akikkel találkoztam mindegyik saját magát sajnáltatta, de Ő más volt, neki fontosabb volt más testi épsége mint az övé. Részben ezért is SZERETEM őt.

Igen, szeretem, amire már azóta gondolok amióta beléptem az iskola kapuján, persze kicsit később jött mint mi a haverjaimmal, de ő nem rohant egyből hozzám, hogy legyek a pasija meg ilyenek, hanem inkább hagyott engem a francba. Bevallom, ez a kis nyomozósdi csak ürügy arra, hogy vele lehessek, mert simán ki tudnám deríteni, hogy mivel zsarolja, csak így elveszíteném a szerelmem, de persze neki erről nem kell tudnia, hogy mivel foglalkozom, egyenlőre legyen csak annyi a szép kis fejében, hogy bármire képes vagyok.

"Reggel"

Mikor felkeltem, most kivételesen nem voltam morcos, hisz azzal a tudattal keltem fel, hogy az egész napomat a szerelmemmel tölthetem. Lementem reggeliért, és írtam neki egy gyors üzenetet, hogy mikorra leszek a házuknál.

-Szia édesem, jó reggelt. Készülj el 7:40-re, mert akkora érek oda.

Erre csak egy like jelet kaptam válaszként ami kicsit rosszúl esett, de se baj.

Igen, most kérdezhetitek, hogy honnan, tudom, hogy hol lakik, a válasz egyszerű az én drága haverom Alex nagyon jól ért a számítógépekhez, szóval meg tudta keresni, hogy hol lakik. De ez érthető mivel a Maffiának muszáj, hogy legyen egy ilyen embere aki másodpercek alatt le tud nyomozni mindent.

Felkaptam a kabátomat és indultam is ki az ajtón a kocsihoz. Beültem és a házuk felé vettem az irányt. Mikor megérkeztem ő pont akkor lépett ki az ajtón, és a meseszép ruhája és ő maga aki szintén sugárzó volt, persze a jó értelemben, egyszerűen elállította a légzésemet. Kedves hangjára ébredtem fel.

-Szia Jack, jó reggelt neked is.

-Szia drágám, gyere ülj be.

Már úton voltunk a suli fele, amikor észrevettem, hogy követnek minket, magamba motyogtam is valami olyasmit, hogy "remek, pont a legjobbkor". Persze Emily is észrevette ezt és egyből rá is kérdezett.

-Jack, minden rendben?-kérdezte aggódóan, ami annyira édes volt.

-Figyelj, nem tudunk ma szerintem bemenni a suliba, mert ahogy látom vendégeink vannak.

-Mi kik?

-Nézz...

De nem tudtam befejezni, mert hirtelen belén jöttek amitől, mind a ketten lefejeltük a kocsit. Persze én jól voltam, de Emily feje egy kicsit el kezdett vérezni, de ahogy láttam nem nagyon zavarta.

-Le tudod őket rázni?-kérdezte, ami kicsit meglepett, mivel más lány már rég el kezdett volna nyavajogni, hogy jaj meghalok, meg ilyenek.

-Megpróbálom, de az lenne biz..

Megint nem tudtam befejezni, mert újfent belénk jöttek, de szerencsére most nem vertük be semminket. Most viszont már lőni is kezdtek ránk, ránéztem Emilyre, hogy milyen arcot vághat, de egyáltalán nem volt megrémülve, inkább szúrós pillantást vetett a hátunk mögött lévő kocsira.

-Milyért lőnek, ennek nincs értelme.-motyogta

-Hát ami azt illeti van, de nem hiszem, hogy örülnél neki, és ezt szerintem nem most kéne megbeszélni.-mondtam

-Én halgat...

És elhangzott egy lövés ami eltalálta a.....

Köszönöm, hogy elolvastátok ezt a részt is!

Mint észrevehettétek én nem a törékeny kislányt rakom bele történetembe, mert nem szép hogy a lányokat ennyire elnyomják azok az előítéletek, hogy gyengék, gyámoltalanok, hisztisek stb. Én egy erős, határozott lány karaktert találtam ki, aki nem riad vissza semmitől, és kiáll a véleménye mellett.

Ennyit szerettem, volna szép napot/jó éjszakát 💖