Én és a maffia barátom

Szakítás

Kiértem a suliból és arra gondoltam, hogy elmegyek egy kávézóba és összeírom azt amit eddig tudok, hogy ezzel is segítsem a csapat munkát. Nagyon sajnáltam, hogy Jackkel, nem tudjuk együtt folytatni a nyomozást, hiszen nagyon jó volt a társaságában lenni, még annak ellenére is, hogy pontosan tudtam, hogy ki is ő. Szívem szerint visszapörgetném az időt amikor azt mondtam neki, hogy beleegyezem, abba, hogy külön folytatjuk a nyomozást. Rézben féltem, hiszen nem szerettem volna belekeveredni az ügyeibe, de részben örültem volna a társaságának, és a többiek társaságának is. Szerintem egy szerencsés embernek mondhatom magam, hiszen egy nagyszerű csapatba kerültem. Hannah szintén tudott mindenről, mivel ő a legjobb barátnőm úgy éreztem, hogy tudnia kell róla. Persze kiállt mellettem, és ő is szeretett volna segíteni, de nem engedtem neki, mivel ő és Conor mostanában nincsenek valami jól, és nem akarom, hogy még ez is rátegyen egy lapáttal.

Nagy gondolkozás közben megérkeztem a kávézóba és rendeltem magamnak. Elővettem egy jegyzetfüzetet, és elkezdtem leírni amit eddig tudok.

1. Végzősök és van köztük nem végzős is.

2. Fiúk, akik elég nagy hírnévvel rendelkeznek az osztályban.

Igen eddig nem sokat sikerült kiderítenem, de elég sok segítség volt ez a kettő nyom is hiszen ezekről eltudtam indulni. Aztán elkezdtem írni egy "lehetséges emberek" listát.

1. Dominik

2. Conor

3. Josh

4. Jamie

5. Rick

Igen lehet bunkóság tőlem, hogy a legjobb barátnőm pasiját is bevettem a gyanúsítottak listájába, de hiszen ő is nagymenőnek számított, szóval úgy gondoltam, hogy ez így helyes. Elidőztem még a kávézóban és gondolkodtam, hogy hogyan tovább, hiszen nem mehettem oda hozzájuk úgy, hogy 

"Szia Emily vagyok, annyi lenne a kérdésem, hogy te fenyegetted meg Lukát?"

Szinte tuti, hogy hülyének néznének, és biztos, hogy azt mondanák, hogy nem. Nem érné meg, inkább keresek további nyomokat. Nem értem, hogy mit akarnak Lukától, de az biztos, hogy nem ússzák meg szárazon. Indultam haza este fele amikor megcsörrent a telefonom.

-Em..il..y.-hallottam meg barátnőm hangját aki mint hallottam éppen sírt.

-Hannah, úr isten jól vagy?! Mi történt?

-Kér...lek...gyere..ide..

-Rendben, hova?-kérdeztem aggódva

-Ho..zzánk..kérlek.

-Rendben már is inulok.

Szettem a lábam, szinte már futottam Hanna-hék házához. Elképzelésem sem volt arról hogy mi történhetett vele, de nagyon aggódtam érte. Pár perc múlva megérkeztem hozzájuk és felrohantam a szobájába.

-Hannah, jól vagy?

Nem szólalt meg, csak felugrott és a nyakamba ugrott. Nagyon szorosan ölelt, és én viszonoztam az ölelését. 

-Mesélj mi történt?

-Ugye mondtam, hogy Conorral mostanában nem olyan a kapcsolatunk, mint régen és ezért ma elmentünk suli után egy randira. Már ha lehet így nevezni. Elmentünk egy parkba és leültünk. Azt hittem, hogy végre rendet teszünk kettönk közt, de nem így történt. Közölte velem, hogy én csak egy játék voltam neki, és hogy valójában csak fogattak a fiúkkal, hogy ha össze jön velem és eljátssza két hétig, hogy a barátom akkor megnyeri a fogadást. 

-Az a köcsög szemétláda!-keltem ki magamból.

-Kérlek Emily, most nagyon nagy szükségem van rád. Maradj velem kérlek.-mondta miközben a könnyeivel küszködött.

-Hannah, ez csak természetes, az a rohadék holnap megkapja a magáét. 

Írtam anyának, hogy ma Hannah-nál alszok, mert elég rossz napja volt, és majd holnap a suliban majd Conor azt is megbánja, hogy világra jött. Szorosan átölelt és így aludtunk el.