Én és a maffia barátom

A csapat

Megérkeztünk egy számomra ismeretlen helyre. A mellettem lévő fiú egy bíztató mosolyt küldött felém. 

-Nyugi, nem lesz semmi gond. Csak add önmagad.

-Akkor úgy gondolod, hogy legyek egy makacs kislány?-mondtam nevetve.

-Nem, nem úgy.-mondta ő is nevetve.

-Nyugi, rendesen fogok viselkedni.

-Remélem is. Egyébként a szüleiddel megbeszéltem, hogy átköltözöl hozzánk. Így ők is biztonságban lesznek, és te is jobban megismered a csapatot. Egyébként Alex, és Henry hiányolnak téged.-mondta nevetve

-Nekem is hiányoznak.-mondtam szintén nevetve.

-Na, de most inkább mennyünk be az ajtón. Apa nem szereti ha valaki késik.

-Szerencse hogy az erősségem a pontosság, és utálok késni.-mondtam nevetve.

-Bárcsak mindenki ilyen lenne.-monda nevetve

-Majd erről, még mesélj.

Bekopogtunk az ajtón. Pár másodpercre rá hallottunk egy "szabad"-ot, és beléptünk a barna tölgyfából faragott ajtón. Kicsit zord hangulat volt bent, de végül is ez érthető, hiszen tekintélyparancsolónak kell lennie egy irodának.

-Emily, fiam.-üdvözölt minket Jorge.

-Apa.-biccentett a fejével.

-Mr.Wester.-mondtam határozottan.

-Kezdjünk is bele. Mindenki tudja, hogy milyért vagyunk itt, szóval Emily, Conorral kötött egyességet miatt, most a feladatod az, hogy belépj a mi maffia csapatunkba. Szívesen felveszlek minden féle eredmény felmutatása miatt, mert kedvellek, de akkor az úgy tűnne, mint ha kivételeznék, ami meg viszályt szítana amire nincs szükségünk. Nálad elég nehéz lesz felmérni, mert nem tudom, hogy miben vagy jó, illetve, hogy Peter, mire készített fel téged. Hallgatlak, miben vagy jó.

Na igen itt megállt bennem az ütő, mivel eléggé zavarba voltam. Próbáltam összeszedni egy rendes mondatot, hiszen nekem is meg kellett mutatnom a magabizotsságomat.

-Kiskoromban tanított önvédelmet, emellett megtanította használni a  fegyvert is. Szerinte a legjobban a mesterlövészet ment. Tehát amit a legjobban sikerült elsajátítanom az a mesterlövészet.

-A határozottságod megfelelő, szívesen megnézném, hogy mit tudsz, de egyenlőre megelégszem azzal is amit mondtál. Később viszont ott szeretnék lenni. Az elején garantálom, hogy nem fogok olyan feladatot adni, ami megrázó, mivel nem készültél fel eléggé ezekre még. Majd ahogy egyre jobban a csapat részévé válsz, neked is adok majd ilyen feladatokat. 

-Rendben.

-Jack, vezesd körbe az épületbe és mutasd be neki a csapatot. Szép első napot. Holnap találkozunk.

-Rendben. Viszlát főnök. Emily gyere. -mondta Jack

-Viszlát.

-Ahhoz képest elég jól ment.-mondta

-Ugye, nem ájultam el.-mondtam nevetve

-Igen szerencsére nem.-és ő is elkezdett nevetni.

-Na gyere bemutatom a csapatot.-mondta és bevezetett egy társalgóba.

 -Csapat!-mondta kimérten

-Főnök!-mondták egyszerre, Jackre is főnökként tekintettek, hiszen ő veszi majd át az apjától. 

-Be szeretnék nektek mutatni egy új csapattagot. Ha lehet ne öljétek meg az első pár percben.

-Sziasztok, Emily vagyok!-mondtam mosolyogva. A legtöbben vissza is mosolyogtak.

-Szia csajszi az én nevem Petra, én vagyok a csapat egyik mesterlövésze.

-Szia, én Sam vagyok én kínzom meg az embereket, hogy mondják el az infókat.

-Szia kislány, én Liam vagyok szállító, és kereskedő.

-Most hogy mindenki bemutatkozott felőlem mehettek a dolgotokra.-monda Jack

-Rendben, vizslát. Szia Emily.-mondták.

-Ez ahhoz képest elég jól ment.-mondtam

-Igen, eddig veled voltak a legkedvesebbek.-mondta nevetve.

-Van még valami dolgunk, vagy mehetünk haza?-kérdeztem álmosan.

-Mehetünk, amúgy is már vagy este hat óra lehet.

-Tessék? Ilyen gyorsan elment az idő?

-Igen, na de gyere te kis manó.-mondta és felkapott az ölébe és úgy vitt ki a kocsihoz.

"Time skip"

"Jack pov"

Hazaértünk, és mivel Emily aludt felkaptam az ölembe és úgy vittem be a házba. Befektettem az ágyamba és én is befeküdtem mellé, szorosan átöleltem, és ő is engem. Betakartam magunkat, és így aludtunk el.

Sziasztok!

Itt is van a kövi rész. Ez kicsit unalmas lett, de az izgalmas részeken még dolgozom.

Szandi💖