Több, mint álom

8.fejezet(Esküvő 3/1)

- Rylee keljetek fel!-hallottam egy álmosság miatt tompa kiabálást.
- Ahjj, a francba.-mormogtam bele Kai vállába.
- Most lesz a nővéred esküvője, legyél kicsit lelkesebb.-simogatta meg a fejem.
- Lelkes leszek. De nem reggel nyolckor.
- Akkor mikor?
- Mondjuk kilenckor?
- Jó ebben megállapodhatunk.-nevetett.
Még egy kicsit fetrengtünk aztán tíz perc elteltével szinte kipattantunk az ágyból. Hatalmasat nyújtóztam, akkorát, hogy beleropogott az összes csontom. Hallottam egy telefoncsörgést ami nem az én telefonomból jött. Megfordultam és láttam ahogy Kai ránéz a telefonjára és elönti a düh. Gyorsan ránéztem a készülékre és a következőt láttam: Sophia❤️‍🔥
- Hülye ribanc.-suttogta a fiú és izomból kinyomta.
- Ki volt az?-kérdeztem.
- Egy olyan ember akitől óva intelek.- nézett ki az ablakon.
- Aki ki is?-tudakoztam tovább.
- Sophia. Az exem.
- Miért van szívecske a neve után?
- Nem áldoztam rá ennyi időt sem.
- És a száma az miért van meg?
- Kitörlöm, de nem tiltom. Nem tudom miért.
- Mi rosszat tett?
- Egyik nap odajött, hogy csak a pénzemért és a hírnevemért volt velem és most egy olyan focista barátnője aki sokkal többet keres.
- Jézusom. Ezt a kis...-inkább nem mondtam ki amit akartam.
- Tudom...de kérlek ne hidd azt, hogy közte és köztem lesz még bármikor bármi is csak azért mert nem tiltottam még a számát.
- Nem hiszem. De a nevét váltsd át légyszi.- nem vagyok az a féltékeny típus és nem akartam akadékoskodó barátnő lenni, de ennyit szerettem volna kérni. Nem olyan nagy dolog.
- Rendben. Érthető, hogy ezt miért kérded.- majd fogta a telefonját és a tüzes szívecskét egy hányás fejre cserélte amin nevetnem kellett.
Közelebb sétált és átkarolta a derekam.
- Most már öltözhetünk?-nézett rám pajkos mosollyal.
- Igen.-nyomtam egy puszit a szájára és belebújtam a szekrénybe.
Mivel az esküvő csak kettőkor kezdődik addig még el kellett mennem sminkeshez és fodrászhoz amihez most egy fehér bordázott trikót, egy mustársárga rövid nadrágot és egy szintén mustársárga szandált vettem fel. Kai is most megy fodrászhoz, velem.
- Na anya mi elmentünk majd jövünk.- szóltam anyámnak mikor elkészültünk.
- Rendben, de délre legkésőbb itthon legyetek!- mondja szigorúan.
- Nyugi anya, nem fogunk elkésni.- mosolyogtam rá.
- Jó jó. Tudod milyen ideges vagyok.
- Tudom.
- Na menjetek.
- Oké, na sziaa.
- Sziasztok.
Beültünk Kai autójába és már indultunk is.
- Na és milyen hajad lesz?- kérdezte.
- Hát...valami konty. Valamilyen fonattal.
- Szóval te sem tudod pontosan.-nevetett.
- Hát nem.- nevettem én is.
Odaértünk a szalon elé. Kiszálltunk és elindultunk a hely felé. Mikor beértünk mondták, hogy még kell várni ezért addig Pinteresten hajakat nézegettem és nem sokára meg is találtam a megfelelőt. Egy konty volt. Olyan amit elképzeltem. Konty a tarkónál, körülvéve fonatokkal. Tökéletes volt. A sminket már elgondoltam. Mármint a színét. Olyan mint a ruhám, mályvarózsaszín. Hamarosan már hívták is Kai-t a fodrász székre. Alapból ilyen férfi fodrászhelyre szokott járni amit azt hiszem borbélynak hívnak. De most mivel ott nem volt hely ezért ide jött velem.
Szóval ugye az ő haját már elkezdték és egy tíz perc után nekem is szóltak.
- Jó napot.-köszöntem.
- Jó napot.- köszönt ő is mosolyogva. Ezért imádom ezt a szalont. mindenki olyan kedves.- Milyen hajat szeretne?-kérdezte.
- Ilyet.- én pedig megmutattam neki a képet.
- Szuper. Akkor kérem üljön le.- kérését teljesítve helyet foglaltam a fodrász székben ő pedig már neki is állt.
Egy pár perc múlva Kai felállt a székéből. Túl hamar végeztek vele. Sokat kell majd várnia, már ha megvár.
- A tied még sokáig tart?-kérdezte.
- Hát eléggé.-nevettem.
- Nem baj, megvárlak.
- Dehogy is. Hazamehetsz, nagyon unatkoznál.
- Nem érdekel. Akkor is megvárlak.-adott egy puszit az arcomra és leült az egyik bőrfotelbe.
Nyálasan fog hangzani, de a szívem csordultig telt érzelmekkel. Azon belül is szeretettel. Ezek a kis dolgok rám mindig nagyon mélyen hatottak. A kis cselekvések, a kis mondatok. Nagyon jól esnek ugyanis nekem még nem volt olyan normális kapcsolatom. Semelyik pasimban sem bíztam meg annyira mivel mindegyik egyfolytában más lányokkal enyelgett és ezt a suli folyosóján. Szóval konkrétan előttem. Volt egy normális. Adamnek hívták. Két évig voltunk együtt. Mindent elrontottam kettőnk kapcsolatában. Említettem, hogy mikor a szüleim váltak mindenkit elüldöztem magam mellől aki segíteni próbált. Na hát ő is ezek között az emberek között volt. Nagyon megbántam amit tettem, de nem bocsátotta meg, pedig milliószor bocsánatot kértem. Hát mindegy. Ami volt elmúlt. Már túl léptem rajta. Remélem Kai-al semmit nem fogok elrontani.

Mikor a hajammal készen volt a kedves nő egy kicsit kellett várnom mert a sminkesnél voltak. Elindultam, hogy leüljek Kai mellé aki a telefonját nyomkodta, de amint meghallotta közeledő lépteim zaját felnézett a képernyőből és elmosolyodott.
- Mi az?-kérdeztem.
- Jó lett a hajad.-mosolygott.
- Köszi.- viszonoztam arckifejezését.
Leültem mellé és én is telefonoztam amíg ki nem szólt egy nő az egyik szobából.
- Rylee Benson?
- Itt vagyok.
- Jöjjön be.
Követtem az utasítást és bementem a szobába ahol felfeküdtem egy ágyra, természetesen úgy, hogy vigyáztam a hajamra.
Elkezdték a sminkem ami kb. egy negyed óra volt. Gyönyörű lett a sminkem, nagyon tetszett. A külső szemhéjamra arany csillogós szemhéjpúdert tett a többi részére pedig mályvarózsaszínt. Volt egy kis tusvonalam is. Azon belül nagyon szépen megcsinálta a szemöldököm a szempilláim pedig nagyon dúsak lettek a szempillaspiráltól. Az ajkaimra matt, mályvarózsaszín szájceruzát használtak. Nagyon örültem, hogy szájceruza ugyanis az tapasztalataim szerint tartósabb.
Kifizettem mindkettőnk megszépülésének árát majd indultam szólni Kai-nak, hogy indulhatunk.
Ő már a bejáratnál engem várt.
- Gyönyörű vagy.- mondta majd megpuszilta az arcom.
- Köszönöm. De te se festessz rosszul.-mutattam frissen készült hajára.
- Hát ez csak természetes.-húzogatta a szemöldökeit.
- Haha. Na gyere menjünk.- majd kézen fogva elindultunk a kocsi felé.

Mikor hazaértünk a fotósokkal és videósokkal találtuk szembe magunkat akik már nagyban végezték a munkájukat. Lori az ő sminkesét a házhoz hívta így őt otthon sminkelték és mellette a fotósok össze vissza kattogtatták a kamerájukat. A konyhában még várakozott a sminkre apa bátyjának a felesége Eliza. Nem állnak apu mellett. Amikor megtudták mit csinált, egyszerre anyuhoz jöttek, hogy megvigasztalják. Ők nagyon sokszor átjöttek a héten az unokatestvéreimmel. A legidősebb Aaron, a középső Adel és a legfiatalabb Philip. Ők tizennyolc, tizenhat és tizenkét évesek. Ott volt még Eliza mellett a konyhában a keresztanyám Suzan. Nekik két gyerekük volt. Alex és a húga Penelope. Alex tizenkilenc Penelope pedig tizenhat éves. Nem tudom miért mondtam el ezeket a részleteket, csak úgy éreztem el kell mondanom nektek ezt is.
Szóval ők várakoztak a sminkre.
- Sziasztok.-köszönt Suzan.
- Sziasztok. Rylee, de szép vagy!- mondta Eliza.
- Köszönöm.-nevettem.- Még mennyi idő amíg Lori elkészül?
- Nem tudom.- mondja Eliza- Hogyha azok a fotósok tovább lábatlankodnak ott akkor még soká.- igaza volt. Ezek az emberek már most idegesítettek pedig még csak most jöttek.
- Hát igen.- Kai is megszólalt. Elég jól megismerkedett a bő családi körrel a héten aminek nagyon örültem. Aaron majdnem rosszul lett mikor meglátta, hogy ő a pasim. Amikor telefonom mondtam neki nem hitte el. Aztán mikor átjöttek és meglátta úgy reagált mint én, az ölelésen kívül.
Lori kiszállt a sminkes székből és felén vette az irányt.
- De szépek vagytok! Nagyon jól mutattok együtt.-mosolygott én pedig elpirultam. Kai átkarolta a vállam és közelebb húzott magához.
- Köszönjük.-mondta az én nevemben is.
- Anya hol van?-kérdeztem.
- Huh, nem tudom. Azt hiszem ő is szépítkezni ment.
- Oo, oké.
Mi amíg Elizát és Susant sminkelték leültünk a szobámba és pihentünk ugyanis ma egy egész estét kell áttáncolnunk.