George p.o.v.
Most értem haza a legelső napomról. Anyám még hétig dolgozni fog, úgyhogy van vagy négy órám egyedül.
Arra gondoltam, játszok egy kicsit Dreammel.
Elindítottam a gépem, miközben megnéztem, hogy Dream elérhető e. Talán jó számítógépem van, de mire bekapcsol az egy örökkévalóság.
Megnyitottam a Discord-ot, és láttam, hogy online volt, amitől elmosolyodtam. Ráírtam, hogy lenne e kedve játszani. Azt mondta, hogy neki jó, úgyhogy felvettem a fejhallgatómat, és felhívtam. Párszor csörgött, mielőtt elfogadta volna.
-Szia Gogy!-mondta egy halk nevetéssel.
Megforgattam a szememet.
-Szia Dream. Kezdjünk egy új világot, vagy játszunk Manhunt-ot egy milliomodjára is?
Ismét a jellegzetes nevetését hallottam, mire vigyorogni kezdtem.
-Maradjunk az új világnál, annyi Manhunt-ot játszunk, hogy az már valószínűleg egészségtelen.
Miközben elkezdtünk játszani Dream engedte, hogy panaszkodjak a napomról. Nem adtam túl sok információt, mert annyira még nem akartuk kiadni egymásnak a személyes életünket, de felvázoltam neki a helyzetet. Annyira nem baj, hogy nem ismerjük egymást, de főleg így, hogy már én is Floridában vagyok, jó lenne összefutni valahol.
-Volt már időd szétnézni Floridában?-kérdezte, miközben folytatta a bányászatot.
-Nem. Amikor ideértünk rögtön kipakoltunk, aztán meg mentem is aludni, mert nagyon elfáradtam, másnap reggel meg már suli volt, vagyis ma, délután meg éppen veled beszélek.-magyaráztam kissé érthetetlenül.
-Hétvégén menj ki barátokkal, vagy valami ilyesmi.
-De miért barátokkal?
-Uh, csak barátokkal jobb, azt hiszem, attól függ...
'Zavartnak hangzik'
-Csak mondj valamit.
-Velem kéne inkább elmenned.-suttogta.
-Hallottam.-mondtam, majd nagyon hangos nevetésben törtem ki, miközben ő próbálta magát kimenteni a helyzetből.
-Fogd be Gogy.-hallottam a hangján, hogy mosolyog.
-Szeretnék találkozni veled, de nem hiszem hogy készen állunk rá. Alig tudunk valamit egymásról, és nem is akarom sürgetni ezt a folyamatot.
-Tudom, és teljesen megértem.
-Örülök.
Tovább beszélgettünk, és próbáltuk kerülni ezt a témát.
Éppen letette az ágyát az enyém mellé, mire lesütöttem a szememet.
-Hé, mennem kell vacsorázni. Később?
-Nem biztos, későn ér haza anyukám, és még van házim is.
-Ó, azt jó hogy mondod, még nekem is van.
-Oké, akkor holnap beszélünk.
-Mké, jóéjt Gogy, szeretlek!
Letettem. Teljesen elpirultam. Nem tudom, miért reagáltam így erre.
Sóhajtottam és az órámra pillantottam. 16:15.
Úgy gondoltam szerezhetnék egy kis kaját, aztán megcsinálnám a házit, és addigra lassan hazaérhet Anya.
*Ugrás, harmadik személy*
George anyukája már otthon volt nagyjából másfél órája, éppen egy salátát evett az asztalnál, George mellette ült, és a napjáról mesélt.
-Szereztél barátokat?-kérdezte, mielőtt egy nagy adag salátát tett a szájába.
-Uh, nagyjából. Volt egy kedves lány ebédnél, aki megengedte, hogy vele és a barátaival üljek, Nikinek hívják.
-És az ő ismerősei közül valaki?-érdeklődött tovább teli szájjal.
-Mindenkinek bemutatott. Még egy srác volt, akivel Nikin kívül beszéltem.-felelte egy kis fintorral.
-Úgy látom nem kedveled annyira.-mondta az egyik szemöldökét felhúzva.
-Eh, talán csak az első benyomás, azt hiszem.
-Hát, te tudod. Kaptál valami feladatot holnapra?
-Ó, igen, kaptam. Jobb lenne ha azt megcsinálnám, utána pedig fürödnék.
-Jóéjt kölyök.
-Jóéjt anya!
Éppen kijött a tus alól, majd írt Dreamnek, hogy fürdött, és persze, hogy jóéjt.
Egy kis mosollyal az arcán ugrott az ágyába, ami azonnal el is tűnt, amikor eszébe jutott, hogy korán kell kelnie.
Vagy ma vagy holnap jön az új rééész! Kezdenek beindulni a dolgok :)
YOU ARE READING
Manhunt ~DNF~
FanfictionGeorgeNotFound és Dream évek óta online barátok. Egy nap George az Egyesült államokba költözik, mert az anyja ott kapott munkát. Új iskolájában találkozik Clay-el. Kapcsolatuk nem indul túl jól, de végül kijönnek egymással. George beilleszkedik, még...