You ar my hero<3

13.RÉSZ

-Jézusom.-nevette el magát-Lucyról akartam egyébként veled beszélni.-mondta majd becsukta az ajtót és leült az ágyamra.

-Én nem szeretnék most róla beszélni.-mondtam és lehajtottam a fejem.

-De ez érdekelne téged is szerintem.-mondta és egy rejtélyes mosolyt mutatott.

-Akkor mond,de én nem fogok a lelki világomról beszélni neked.-mondtam komolyan.

-Jó.-itt vett egy mély levegőt.-Van egy őrült elméletem. Emlékszel arra a küldetésre mikor..Tudod mikor..-bólintottam egyet-Mikor a fejébe néztem semmi nem volt ott,mintha nem is élt volna,de viszont szerintem az lehetett hogy van olyan képessége amivel blokkolhatja a gondolat olvasásomat. És ha erre képes még ki tudja mennyi dologra volt képes,hiszen növesztett magának egy kezet. Tehát szerintem nem halt meg.-mondta ki gyorsan hosszas mondandóját.

-És akkor miért nem hallottunk felőle? Miért nem vette észre senki? Wanda a kezeim közt vérzett el. Ki ne találd hogy lehet hogy életben van.-nem akarom bármi ilyesmibe bele élni magam,nem akarok csalódni. Akkor szívem újra összetörne.

-De pedig én úgy hiszem. Hirtelen felbukkant az elmúlt 6 hónapban 1 ember aki ennyi pusztításra képes.-mondta és széttárta a kezeit. Látta hogy könnyei folytak.

-Szeretném ezt hinni,mert nagyon hiányzik. De nem élhetem bele magam egy teóriába. De ma megtudjuk,hiszen megyünk és elkapjuk azt a valakit.-mondtam és felpattantam,megkerestem Tony-t gyorsan a laborban.

-Tony beszélnünk kell.-mondtam majd oda léptem hozzá.

-Élve kell elkapnunk azt a pokolgépet.-mondtam.

-Miért is?-kérdezte értetlenkedve.

-Mert kiakarom hallgatni Larry-vel kapcsolatba és hogy...hogy vele mi lett végül.-mondtam egy hamis mosollyal az arcomon.

-Rendben,de ha megakar ölni minket?-kérdezte vissza.

-Majd én intézem.-csak bólintott egyet,majd előkeresett egy táskát nekem és belepakolt néhány dolgot. Dolgokat ami elkábításhoz hasznos lehet. Sokkoló,altató lövedék,altató por. Még bilincs is van.

-1 órán belül indulunk.-bólintottam és felmentem szobámba,ahol Wanda már nem volt ott.

Azt a ruhát fogom felvenni ami rajtam volt legutóbb.. Kezembe vettem,és éreztem lábaim elkezdtek remegni úgyhogy gyorsan leültem az ágyra. Kinyitottam a mell fölötti zsebet ahol még mindig ott van a képe. Kezembe vettem és csak néztem őt. Pont így emlékszek rá. És ekkor belém hasított. Nem emlékszem hogy milyen volt a hangja. Milyen volt ahogy nevetett. Rettentően hiányzik. Talán egy kicsit szeretnék hinni Wanda elméletében. De ha így is van,ő rettentően fog szenvedni azokért a dolgokért amiket tett.

-Bucky mehetünk?-nyitott be Steve a szobámba,oldalán avval a ribanccal.-Ó bocs zavartunk?

-1 perc és kint leszek.-mondtam és csak Steve-et néztem.-Majd este szeretnék veled beszélni haver.-ekkor a lány szemei kikerekedtek. Ki mentek a szobából,úgyhogy villámgyorsan felöltöztem,és vittem a régi maszkomat is hátha valami gázt vetnek be,meg így egy esetleges HYDRA csapatba betudok vegyülni.

-Itt vagyok.-intettem nekik majd mentem utánuk a garázsig. Én motorral megyek a többiek kocsival.

5 perc alatt megérkeztünk,elég közel van a hely a bázishoz. Reméljük nem fajulnak el a dolgok. Lassan kezdtünk el haladni a célpont felé. Simán sétáltunk a járdán mint minden ember. Szembe jött egy lány kapucnival a fején,nagyon gyorsan ment,majd véletlen robot kezemnek ütközött. Hátranéztem majd amit láttam,attól ledöbbentem. Egy ismerős szempár nézett rám vissza. Wandát oldalba böktem.

-Lucy.-ennyit tudtam mondani. Majdnem elájultam a döbbenettől. Megfordultam és elkezdtem utána rohanni. Elkaptam kezét,s mikor rám nézett csak rémületet láttam.Behúztam egy közeli apró sikátorba.

-Ne! Ne bánts kérlek.-mondta majd elkezdett zokogni.

-Nem,Lucy nem bántalak.-mondtam majd megráztam vállait. Olyan mintha hallucinálna. Szemei kicsit ködösek.

-De ,de itt mindenki gonosz. Nincsenek jó emberek.-mondta és tovább sírt.-Látom miket tettél régen.

-Mi? Te belátsz a fejembe?-kérdeztem lepődötten.

-I-igen.-mondta és akkor abba hagyta a sírást.

-Nézd végig az egész agyam. Nem csak rossz dolgokat tettem. A rossz dolgokat a HYDRA tette.-mondtam majd megöleltem,és egy könnycsepp legördült az arcomon.-Gyere haza kérlek.

-Nem..nem szabad. Megfognak találni. És akkor nagyon rossz dolgokat fognak tenni.-mondta majd szorosan megölelt.

-Nem fogom hagyni. Gyere velem.-mondtam és nyújtottam a kezem felé. Bizonytalanul megfogta és adott egy félénk mosolyt. Elkezdtem rohanni vele. A többiek nem értették mi van.-Gyere oda adom a maszkom,úgy nem ismer fel senki.-Felvette és úgy nézett ki mint egy katona. 

-Mivel megyünk?-kérdezte remegő hangon.

-A motorommal,de nyugi csak 5 perc innen.-mondtam és felültem.-Gyere mögém,a sisakom is neked adom.-feladtam rá a sisakot és éreztem ahogy nem mer belém kapaszkodni.-Kapaszkodj belém mert le fogsz esni.

A többiek is utánam jöttek. Én egyből a laborba vittem. Elég erőtlennek néz ki.

-Bruce.-ennyit mondtam és jött is oda hozzánk. Lucyt letettem egy ágyra és fogtam a kezét.

-Mi a fene?-lepődött meg,hiszen úgy tudtuk mind hogy ő meghalt.

-Mondjuk úgy hogy belé botlottam az utcán.-mondtam és végre hosszú idő után mosolyogtam.

Bocsánat ma csak egy ilyen részt tudtam hozni neked. De holnap lesz egy hosszabb. Holnap több időm lesz erre. Remélem azért tetszett,ne felejts el szavazni.<333