1 𝙢𝙞𝙣𝙪𝙩𝙚 𝘢𝘯𝘥 15 𝙨𝙚𝙘𝙤𝙣𝙙𝙨 | ᴛᴀᴇɢɪ

15.

Taehyung pov.

Lángol az arcom, és kb. minden porcikám. Mi a fasz volt ez? Esküszöm, hogy a pia.... aish, kit akarok becsapni? Vonzódom a legjobb barátomhoz. Aki szintén fiú...

- Jacksooon!!!- kiáltottam annak a hülye gyereknek, mire sántikálva oda jött hozzánk. Mára elég volt a buliból.
- Segíts!!- szóltam oda Yoonginak, s az ő segítségével be tudtuk gyömöszölni Jacksont a kocsiba. Én meg Yoongi nem vagyunk annyira berúgva ( vagy csak már kijózanodtunk ), viszont Jakcson szerintem azt se tudja hol van.
- Menjünk haza.- szálltam be az anyósülésre, Yoongi pedig beült a volán mögé.
- Sajnálom...- szólalt meg egy pár méter múlva.
- Mit?- néztem rá mert eddig az ablakon bámultam kifelé. Jackson hangos horkolása után megszólalt.
- Hát ami bent történt..- láttam rajta hogy nehezen beszél róla.
- És mindent ami eddig történt köztünk..- folytatta mire nekem az egekbe szökött a szemöldököm.
- Tessék?- kérdeztem vissza hátha rosszul hallok.
- Nem, nem úgy értettem!!!-védekezett azonnal.
- Hanem hogy fogdostalak, meg ilyesmi. Ezeket...- suttogta a végét. Sugárzott róla hogy szégyelli magát, s megbánta az egészet. Tehát, nem akarja ezt...
Bevallom, én nagyon is élveztem, s egyszer sem bántam meg, de ha őt az teszi boldoggá hogy elfelejtjük az egészet, és úgy teszünk mintha nem történt volna semmi, akkor legyen.
Darabokra fog hullani a szívem, de nem érdekel, mert legalább a barátságunk egyben maradhat.
- Semmi baj... És én is sajnálom.- mondtam majd az ablak felé kellett fordulnom, hogy elrejtsem az épp lecsorduló könnyeimet.

Min Yoongi pov.

Tudom hogy ez a helyes. Le kell erről az egészről mondanunk, mert nem lesz jó vége. Fáj, mert tényleg jó volt, de ha most nem hagyjuk abba akkor később mégjobban fájni fog.

Jackson és én kiszáltunk nála, majd Tae is haza ment. Nagy nehezen bevittem a házba, és úgy ahogy voltunk bedőltünk az ágyba.
- Ha hánynod kell akkor fordulj oldalra nem hogy megfulladsz.- szóltam oda neki mire egy nyöszörgés volt a válasz.
Pár percig csendben voltunk, majd Jackson megszólalt.
- Miért nem mondod meg neki hogy szereted?- kérdezte én meg össze húztam a szemöldököm.
- Mi?- kérdeztem zavaromban a plafont bámulva, mert pontosan tudtam, hogy mire gondol.
- Szereted Taehyungot. Szerelmes vagy belé. Ezt a vak is látja. - mondta majd felém fordult, így én is felé néztem.
- Ne tagadd.- szólt rám mire elnéztem róla. Nem szóltam semmit...
- Biztos hogy neki is tetszel.- mondta mire kínomban már csak felnevettem.
- Ugyan már. - forgattam meg a szemem.
- Sírt.- fordult vissza a helyére.
- Mi?- kaptam rá a tekintetem.
- Mikor azt mondtad neki a kocsiban, hogy vége.- válaszolt lehunyt szemmel.
- Honnan veszed?- húztam fel a szemöldököm.
- Láttam. Próbált feltünésmentesen sírni, de én pont ráláttam hátulról. Kurva nagy könnycseppek potyogtak a szeméből, és szinte hátra hallottam ahogy össze törik a szive.- mondta én pedig nem tudtam felfogni amit mondd.
- Ne szivass, haver, mert nagyon kapol.- emeltem fel a mutatóújjam mire elnevette magát.
- Hidd el...- nézett mélyen a szemembe. - Szerelmes beléd.- a szavai visszhangzani kezdtek a fejemben, s csak néztem magam elé. Jackson most be van rúgva, viszont olyan őszintének hangzott amit mondott.
- Köszönöm Jakcson, el sem tudom mondani mennyire. Olyan jó barát vagy, nélküled nem is tudom mi lenne velem, én- Jackson horkolása szakította félbe a mondandóm. Mosolyogva néztem rá, majd kimásztam az ágyból. Hoztam a fürdőből egy hatalmas nem tálat, hanem olyan nagyobb cuccot, hogy hogyha hánynia kell akkor abba hányjon, s ne a földre. Vittem az éjjeliszekrényére egy pohár vizet, és zsebkendőt, majd betakartam, nehogy megfázzon, mert kinyitottam az ablakot ő pedig le van izzadva.
Mikor mindd ezzel megvoltam, én is befeküdtem az ágyba, de nem jött álom a szememre.

Tényleg szerelmes vagyok Taehyungba?
És ő tényleg ugyanúgy érez?

______