"𝚠𝚑𝚊𝚝 𝚢𝚘𝚞 𝚐𝚘𝚗' 𝚍𝚘 𝚠𝚑𝚎𝚗 𝚒𝚜 𝚋𝚕𝚘𝚘𝚍 𝚒𝚗 𝚝𝚑𝚎 𝚠𝚊𝚝𝚎𝚛?"
S.H.I.E.L.D. - A név, amit mindenki csak rövidítve használ, mert senkinek sincs idege, vagy éppen ideje végig mondani azt a hosszú kacifántos címet. Egy hírszerző ügynök...
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
– És mi lett végül Coulsonnal? – kérdezte Parall aggódva.
– Túlélte – sóhajtotta Linda. Mert TAHITI egy varázslatos hely...
–És a csapat? – kíváncsiskodott tovább Parall. – Hogyan találkoztál a többiekkel? És hogyan álltatok össze? Hogyan győztétek le Lokit?
Linda felvonta szemöldökét a sok kérdés hallatán. Kissé magára emlékeztette a lány. Ő is ezt csinálta anno Furyval az akadémián, annyi volt a különbség, hogy szemkötős mentora nagyjából csak minden ötödik kérdésre válaszolt és akkor is egy rövid tőmondatban.
– Nyugi Parall, mindent csak szépen sorjában - felelte végül.
– Sikerült – suttogta boldogan. Három éve, először nem remegett meg a keze. Újból nyakláncához kapott. Nem mondott csődöt, és ennek kimondhatatlanul örült. Azonban mielőtt még mélyebben belelovalta volna magát győzelmébe, valami oldalba vágta. Egy pajzs. Mérgesen kapta tekintetét az érkező férfire.
– Megtenné, hogy nem dobálja nekem a tepsiét? – kérdezte gúnyosan, mialatt felvéve a vibránium darabot, lomha mozdulatokkal mászott le a romos szellőzőrendszerből.
– Ne haragudjon, én csak azt hittem... - kezdett szabadkozni Amerika Kapitány, ám mondata végére megakadt, nem tudta eldönteni mi lenne a legjobb kifejezés arra, amit az előzőekben látott pár ügynöktől. Néhány kínos másodperc után Linda fejezte be a gondolatot helyette, közben lassú léptekkel a férfi felé sétált.
– Hogy egy agymosott zombi vagyok? - kérdésére csak egy félszeg bólintást kapott válaszul. Halkan felnevetett, kezét végig húzta a pajzson. –És mi volt a terve? Kettészel?
– Tessék!? Nem! – Linda erre lassan bólintott.
– Az jó... mármint főleg a maga szempontjából. Csak mert lehet utána, a volt főnököm egy láncfűrésszel látogatta volna meg. Tapasztalatból mondom. – Mondatát követően, a meghökkent kapitány felé nyújtotta a pajzsot, aki kétkedve fogadta el. Linda szeme megakadt saját kezén. Keserűen sóhajtott fel. Minden csoda három napig tart... vagy még addig sem. Megint remegett. Lassan megfordult, a puska felé kezdett araszolni. – Tudja anno a plakátokon magasabbnak tűnt – fűzte még hozzá.
– Ki maga? – érdeklődött a férfi.
– Én? Na látja ez egy igen jó kérdés. Van rá szubjektív és objektív válasz is. Melyikre kíváncsi?
– A nevére.
– Az lenne az objektív. Egy név, ami mivel feltételezem nem olvasta el a három évvel ezelőtti híreket, magának nem jelentene semmit. Nem tudná, mi van mögötte. Jó? Rossz? Esetleg egy kicsit mindkettő? Ezért talán jogosan érdeklődöm, hogy miért nem a szubjektív érdekli? Lehet többre menne vele, mint a nevemmel – fejtegette Lin, miközben a puskával babrált.
