Szőke tincsei már közel sem voltak olyan bájosak mint ezelőtt. Tökéletes arcát most sár és vér borította. Ledöbbenve néztem az eseményeket, miközben könnyeimet törölgettem ügyelve arra, hogy senki ne vegye észre. Fogalmam sincs hány gyötrelmes másodperc után végre az osztályfőnöknek sikerült szétválasztania a két bajkeverőt. Szívem szerint azonnal oda rohantam volna Nickhez és magamhoz szorítottam volna, de ez pont olyan őrültség lett volna, mint amilyennek hangzik. Idegesen szaladtam oda Dinához, aki végig jelen volt a történésen. Szerettem volna azt hallani, hogy Erik hibája volt az egész.
Dina hozzá is látott a meséléshez:
A figyelmetlen Erik rátaposott a Nickre, aki mérgében elkezdte lögdösni az óvatlan fiút. Erik próbálta eltolni magától az erőszakos srácot, de látva, hogy próbálkozása kudarcba fulladt megütötte Nicket. A többé már nem csendes srác pedig a földre tiporta a kétségbeesett suhancot majd verésekkel jutalmazta őt.
-Az nem lehet - vágtam közbe remegő hangon.
-Már pedig így volt - szólt rám Dina
-Durva, ki sem néztem volna Nickből - tűnődött el Kiana.
A kirándulást azonnal lefújta az ofő és mindenkit hazaszállítottak, kivéve Nicket és Eriket, akik kórházban kötöttek ki. A megérzésem a csendes srác iránt csúnyán cserben hagyott. Csalódott voltam, de valahol legmélyen aggódtam is érte. Dina arról nem mesélt, hogy Erik is viszonozta volna az ütéseket, de akkor Nick miért került kórházba és miért ékeskedett vér az arcán?
Otthon végiggondolva, hogy mi is történt utálat és harag fogott el a fiú gondolatától. Már közel sem úgy láttam, mint eddig. A csendes srácból egy bunkó agresszív tuskó lett. Nem tudtam hova tenni, de nem is akartam többet foglalkozni vele. Az este folyamán úgy gondoltam megkeresem Eriket és érdeklődök állapota iránt. Szerencsére semmi komoly sérülést nem szerzett, így hétfőn már iskolába is jöhet.
——————-
Hétfő reggel Nick késve érkezett az órára. Azt hinné az ember, hogy egy ilyen verekedés után elfordulnak tőle, de mit ad isten csak egy csomó csaj rákattant és flörtölni kezdtek vele, ami persze a srácot csöppet sem zavarta, sőt még néhány ribanc dereka köré is fonta kezeit. Undorító egy generáció annyi szent. Látva, ahogy azok a csitrik csorgatják a nyálukat Nick után, a hányinger is elkapott.
-Nem fogjátok elhinni! - ugrándozott be a terembe Emi.
-Holnap suli buli lesz - jelentette ki csillogó szemekkel.
-Szerintetek hívjam el Eriket?
Na igen, Emilynek megtetszett az a kocka Erik, őszintén nem tudom mit eszik rajta. Támogató barátnőként javasoltam neki, hogy mindenképpen kérdezzen rá nála.
Vajon Nick melyik csitriét választja? És a fenébe, nekem is kéne valaki, az vér ciki ha egyedül jelenek meg. Ezen gondolkodva belebotlottam Dominikba, mintha az isten küldte volna. Kissé félve ugyan de rákérdeztem:
-Figyelj Dominik, nem akarsz holnap velem jönni a buliba?
-Dehogyisnem cica! - mondta miközben egy perverz mosolyt kanyarított ajkaiból.
Cica?! Komolyan?! Ettől még a szőr is felállt a hátamon.
YOU ARE READING
Csak kurvára hagyj békén!
RomanceEgy visszahúzódó srácból rossz fiú majd menthetetlen szerelmes? Lehetséges ez? Ha Nick Bruce nevét hallod, minden azzá válik.