'17' -Szoboszlai Dominik ff.

3.

Ahogy haza értem egyből az ágyba zuhantam. Majdnem hajnali négy volt. Egész éjjel utaztunk.
Meglepő, hogy Dominik így bírta a vezetést, bár nem először tette meg a távot, és valószínű nem is utoljára!
Tíz óra volt amikor fel keltem. Ez volt az első dolog amit megnéztem ébredés után. Aztán írtam egy üzenetet a bátyámnak, hogy haza értem épségben, de hajnalba nem akartam zavargatni.
A konyhába battyogok és ekkor tudatosul bennem, hogy semmi nincs itthon, szó szerint. Hisz hetekig távol voltam! Ez pedig elrontja a napom. Hisztizni lenne kedvem, de nincs kinek!

- A rohadt életbe!!! -vonyítók végül fel. Szerintem a szomszédjaim azt hiszik bolond vagyok, mert ez nálam gyakori jelenség.

A fürdőt veszem célba és beállók a zuhany alá, ahol kellemes meleg vizet folyatok magamra. Így
sikerül kicsit ellazulnom. Törölközőt csavarok a testemre, visszatérve a szobámba megállok a
szekrény előtt ahonnan a Lipcsei időjárásnak megfelelően magamra veszek egy kék szaggatott
farmert és egy fehér laza felsőt, a lábamra egy magassarkút húzok. Egész Magyarország alatt
szandálban vagy tanga papucsban mászkáltam így arra gondoltam ennyi ki jár nekem. Ha már végre itthon vagyok had ünnepeljek! Mivel ezúttal nincs kedvem a kontaktlencsémmel szenvedni a szemüvegem veszem szemem elé. A fekete táskámba beledobom a telefonom, bezárom az ajtót és a mély garázs felé liftezek, ahol a kijelölt parkoló helyen ott áll az autóm.

Mikor kijöttem Lipcsébe nem volt autóm. Sokáig Petiéktől kértem el az övét vagy Diáét. Könnyű volt, mert ő a csapat autóval járkált így a sajátja csak ott állt volna.
Aztán a hivatalnál volt/van hivatali kocsi, amit egy időben használtam, de mivel korlátozott volt így úgy döntöttem tavaly, hogy veszek egy saját autót. Így lesz a legegyszerűbb. A választásom pedig a legújabb A1-es Audi-ra esett. Imádtam a kocsimat. Egy 2.0-es dízel modell volt, fekete színben.
Miután kifordultam az útra a egyenesen az Aldi felé hajtottam. Szerettem ezt a boltot, általában
mindig ott vásároltam. Nagyon jó olyan termékeik vannak amik az én nyavajám miatt jók.

- Manna! -szólít le valaki a boltban, amikor épp belevagyok merülve egy termék tanulmányozásába. Ijedten kapok a szívemhez. Szó szerint. Szoboszlai áll velem szembe, haja tökéletesen belőve, mint mindig. Farmert és fehér pólót visel, sport cipővel. Igazán jó a megjelenése.

- Nahát Dominik -pillanatok rá majd újra a termékre szentelem minden figyelmem.

- Korai vagy. -próbál társalogni.

- Nem hinném már tizenegy is elmúlt -teszem be végül a kosaramba amit tanulmányoztam.

- Tudod, hogy értem. -grimaszol.

- Ja, aha persze. Figyi nekem nincs időm itt társalogni veled. -nézek szemeibe jelentőségteljes pillantással.

- Ahogy gondolod. -áll félre útamból. Én pedig folytatom a vásárlást. Igazság szerint nehezemre esett lekoptatni és bunkónak lenni vele. De nem hinném, hogy tudnák miről társalogni vele! Amit hallottam róla azok alapján csak a focinak él. Őszintén nem lennék a barátnője. Míg te várod haza, addig ő még edzés utáni edzést tart, hogy minél jobb legyen. Ez persze nem semmi dolog tőle, hogy ennyire jó akar lenni. De egy párkapcsolatban ez sok feszkot szülhet.

- A fenébe! -morgom a kocsimhoz érve. A jobb hátsó gumim full lapos. Nem hiszem el! Ekkora egy szerencsétlent, mint én!

- Még mindig nem kell a segítségem? -áll meg a kocsijával mellettem Dominik.

- Talán tudsz kereket cserélni ? -rakom a kezem csípőre.

- Oh hát azt nem.- vakarja meg a fejét zavartan.

- Azt mindjárt gondoltam -forgatom meg a szemem- akkor segíts! -kérem meg végül- Először is a kajámat haza kéne vinni, mert nem kéne kiolvadnia és tönkre mennie. Aztán át öltözőm és vissza hozol ide.