'17' -Szoboszlai Dominik ff.

11.

Dominik mögöttem lépkedett, csendben, míg a lakásom felé haladtunk.
Táskámból előhalásztam a kulcsomat és próbáltam kinyitni az ajtót, amivel mindig meggyűlik a bajom.

- Oké segíts! - nézek a focistára könyörögve.

- Hányszor játszod ezt el?- nevet rajtam.

- Túl sokszor - vallom be- Marha szar betörő lennék, azt tudom. De mikor a saját lakás ajtómmal meggyűlik a bajom, majd huszonöt évesen.. az nagyon gáz..

- Semmi baj, állok rendelkezésedre- nyitja ki előttem az ajtót, előre engedve.

- Egy igazi gavallér vagy - mosolygok rá.

- Oh tudom.. - egoista.

De neked bejön ez az egoista. - súgja egy belső hang. A fenébe vele.

- Csak rakd le, majd elpakolom- kérem- Kérsz valamit inni?- lépek a konyhába- Bár bevallom sok opció nincs - nézek körbe. A múltkor is elmaradt a vásárlás..

- Mid van?- hallom meg mögülem hangját.

Menekülj vagy teperd le.. Csak két opció van.. - fenébe ezzel a belső hanggal!

- Hát.. - nézek rá- Csupa pia- erre mindketten felnevetünk- Esküszöm nem vagyok alkoholista!- védekezem.

- Hát... - lép közelebb. Teste, túl közel van az enyémhez, de a konyha pult miatt nincs hová mennem, már kitérni sem tudnék előle. Túl közel van..

- Kettőből, egyszer voltam részeg. - emlékeztetem.

- Akkor növelnünk kéne a számot. - búgja a fülembe- Legyen még több a józan szexek száma. - hirtelen melegség fog el. Rájövök, hogy azért, mert kezei a derekamat és csípőmet simítják.
Egyik kezével eltűri hajamat a nyakamból, szabad utat engedve édes csókjainak, amitől egyből beindulok.

- Dominik.. - sóhajtom, meg kell, hogy kapaszkodjak benne, különben menten összesek.

- Tudom, hogy akarod- pillant rám míg ezt mondja, aztán ajkaimra téved tekintete, végül újra a szemembe néz, mintha próbálná kiolvasni belőlük, hogy megteheti -e amit akar.

- A francba! - rántom magamhoz nyakánál fogva és ajkaira tapadok.

•••

Pihegve fekszünk a kanapén, meztelenül, lábaink egy máséba fonódva. Fejem Dominik vállán pihen. Keze hátamat simogatja.
Még sosem voltunk így összebújva szex után.

- Mire gondolsz?- kérdez rá. Hihetetlen, hogy tudja, hogy épp nagyban járnak a fogaskerekek..

- Arra, hogy sosem voltunk még így miután lefeküdtünk. - vallom be.

- Sosem akartad, bár ezt az előző kettőből igazából nem is tudjuk leszűrni. - céloz az elmúlt két együttlétünkre.

- Jogos. -válaszolom- Mi lesz most? -emelem fel fejemet és rá nézek, egyenest bele a szemeibe.

- Amit szeretnél Manna, nem erőltetek semmit. -hihetetlen, hogy az érzéseit és a vágyait az enyémek elé helyezi.

- Sosem volt velem senki ennyire.. -gondolkodom el - Törődő. - találom meg  megfelelő szót- Persze tudom, hogy Peti is törődik velem és Dia is. De rajtuk kívül. Soha senki..

- A szüleid?

-Tudod, hogy ez bonyolult velük. -emlékeztetem egy előző beszélgetésünkre- Volt egy döntésem amikkel ők nem értetek egyet. Én pedig kiköltöztem Petihez. Így nem beszélek velük, csak ha nagyon muszáj. Petiék tartják velük nyilván a kapcsolatot. Az esküvőn is ott voltunk mind. Készültek családi fotók, de mind tudjuk, hogy ezt csak a bátyámék miatt tettük meg. -  emlékszek vissza arra a napra amikor Peti és Dia összeházasodtak.