'17' -Szoboszlai Dominik ff.

16.

Alig egy hónapja voltunk együtt Dominikkel, de kimerem jelenteni most, hogy minden rendben volt. Ez volt életem valaha volt legjobb hónapja.

Hol itt, hol ott voltunk, sokat jártunk át a testvéremékhez. Az elmúlt két hétben elég sokat vigyáztunk a picikre, mert Dia örült karácsonyi ajándék beszerzésbe kezdett, és persze Petinek is vele kellett tartania.

Ezek a napok mindig jól teltek, Dominik annyira jól bánt a fiúkkal, hogy továbbra is alig tudtam elhinni egyrészt, másrészt viszont melengette a szívemet, hogy így elvan az unokaöcséimmel.

A Karácsony hamar be fog köszönteni, Dia és Peti Dubai-ba utaznak. De persze velük tart a család is, Dia szülei és a mi szüleink is. Peti azt akarta, hogy menjek én is, de eszem ágában nem volt.

Ha lehet, akkor kihagyom, hogy egy idegen országba legyek össze zárva a szüleinkkel, messze a védelmet nyújtó otthonomtól. Amikor Pesten ünneplünk akkor muszájból, de velük tartok. Ám amint lehet vissza is utazom Lipcsébe, a lakásomba. Ha pedig netalántán a szüleink utaznak ki, akkor tuti, hogy csak a Szentestét töltöm velük, a többi napot a lakásomban töltöm, mint egy remete! A Szilveszter pedig mikor, hol ér, ilyenkor.

De idén minden más volt. Itt volt Dominik, aki haza utazik Magyarországra a szüleihez. Azt akarja, hogy tartsak vele, de nem érzem magamat késznek ahhoz, hogy megismerjem a szüleit és napokat töltsek velük, még, ha nem is ott laknánk ez idő alatt.

- Boldog Szülinapot! – ordít a telefonba Heidi szombat reggel. Mivel csörgött és elég korán van, gondoltam fel veszem a barátnőmet hátha valami fontosat akar.

- Tudod te hány óra van? –dörzsölöm a szememet és kikelek az ágyból, hogy ne zavarjam a mellettem fekvő focistát.

- Aha. Szülinapi órád van!- nevetgél a vonal másik végén.

- Reggel hét van.. –morgom, és a konyhába sétálok, hogy felrakjak egy adag teavizet. Megtöltöm a forralót vízzel, aztán elindítom. A telefont pedig kihangosítom, és lerakom a pultra. – Különben meg már éjjel megszülettem – ásítom.

- Hmm. Miért vagy ennyire fáradt? Talán fent tartott a kis szív szerelmed?

- Komolyan a lényeget Heidi – veszem ki a szekrényből a bögrémet és citromlevet meg mézet rakok bele.

- Olyan vagy.. – szontyolodik el – Akkor áll az este? –Heidi a fejébe vettem, hogy meg kell ünnepelnünk a születésnapomat, a huszonötödiket.

- Gondolom.. – rántom meg a vállamat, amit igaz ő nem lát.

- Jó reggelt Heidi! – jelenik meg mögöttem a hangtalanul Dominik, amitől szó szerint megugrom úgy meg ijesztett.

- Jó reggel Lovag úr! Jó lenne, ha rávennéd a kedves barátnődet, hogy kötelező megünnepelnie a születésnapját! – támadja le egyből a barátomat.

- Majd megpróbálom – nevetgél Dominik.

- Mondjuk, ki kényszeríthetnéd belőle.. Tudom is, oda kötözöd az ágyhoz és addig kényezteted míg azért nem könyörög, mert elég a sok orgazmusból és inkább a bulit választja!

- Te most komolyan ezt mondtad? –hitetlenkedem és a felforrt vizet a bögrémbe öntöm. Közben Dominik is készített magának egy adaggal így az övébe is öntök vizet.

- Ne legyél már ilyen. Tudjuk, hogy nem vagy prűd!

- Istenem, legyen! Csak hagyd abba!