Tegnap végül otthon hagytam Maxet amikor dolgozni mentem.Ma fogok menni boltba.Eddigi kapott maradék pénzet fogva megyek majd.De előtte suli.
Nem tudom miért akartam járni,de legalább Ashlyvel találkozhatok.
És úgy tűnik ma elkéstem az első óráról.-Örülök,hogy betalált Blue-mondta gúnyosan a tanár.Szokásos.
-Örülök,hogy örül-vágtam flegmán vissza.Majd beültem a helyemre.
Kémia..Blah.Óra végére már konkrétan kinyírtam magamat.
Nem kedvelem ezt a tanárt és ez enyhe kifejezés.Folyosón megyek nyugodtan.A szekrényemben hagytam a kövi órára való cuccot.Oda lépek be ütöm a kódot majd kiveszem a szükséges dolgokat.Kezemben viszem őket.
Közben elképzelem ahogy boldogan fogok Maxel futni az erdőben.Biztos furcsa lesz neki.Viszont az álmodozásomat váll akadályozza meg.
Olyan hévvel jön nekem,hogy a kezemben tartott tárgyak kiesnek a kezemből és én is esnék el,de reflexeimnek hála gyorsan vissza tudok állni alaphelyzetbe.
Mély levegőt véve nézek fel a személyre.-Már csak te hiányoztál-morgom,gúnyosan forgatom szemeim.-Nem tudnál óvatosabban menni,ribanc.-köpöm neki oda,s lehajolok a leejtett cuccokért.
Még mielőtt valaki azt mondaná,hogy első látásra ítélek ez csaj kb.minden nap más pasival megy ágyba.Egyszerűen felfordul a gyomrom az ilyenektől.
-Én vigyázzak?Te jöttél ilyen barbár módon nekem-kéri ki magának.
Figyelmen kívül hagyva szeretn kikerülni,de kezével ezt meghiúsítja.
Lassan a fülemhez hajol és halkan kezd beszélni.-Azt ajánlom a saját érdekedben,hogy kerüld el Alexet,mert megfogod bánni.És jobban teszed ha nem teszed az agyadat minden órán.-céloz tesire-Senki nem veszi be ezt a rossz kislány szerepet,felfogtad?A szüleidet kitudom rugatni a munkahelyükről s sok más..-mondja és érzem,hogy végére elvigyorodik és elhajol.
-Más lányokat lehet megtudsz ezzel a dumával fenyegetni,de nálam ez nem válik be.Én is felvázolok pár tényt.-hidegen szólalok meg.
-Ha többször is szándékozol megfenyegetni saját kezüleg intézlek ez!Újra és újra elfogom mondani,hogy nekem senki nem parancsol és azt teszek amit akarok!Gyorsan utat vágok magamnak és a mosdóba igyekszem.Feldühítet,de nagyon!
Belenézek a tükörbe a szemem nyomban élénkzölddé válik.Egy villanás."A szüleidet kitudom rugatni a munkahelyükről s sok más.."- hangzik el fejemben újra.
Ököllel belevágok a tükörbe.Feladja magát,a szilánkok össze-vissza röpködnek szerte szét.Bügykeimbe pár szilánk beleáll.A vérem cseppekben folyik végig a kezemen.
Megvárom míg begyógyul seb.Lassan lenyugszom,szemem már nem világít,de nem birok itt ülni még órákat.
A szekrényemhez lépve,kinyitom majd vissza vágom a cuccaimat mait kivettem.
Az suliból rögtön kimenve megállok és kotorászni kezdek a zsebemben.
Otthon hagytam a cigimet,öngyújtó van,de így semmit sem érek vele.
YOU ARE READING
Vakító múlt /Bejezett/
FantasyAz én nevem Emily Blue.16 éves vagyok egy szar múlttal a hátam mögött.Hogy mire készülök? Jó kérdés,de az biztos,hogy őrültségre. Egyáltalán nem vagyok átlagos. Miért?Itt a válasz: Vérfarkas vagyok és nem félek használni a karmom. És ez még a legkis...