Velem jössz?

5

-Sajnálom,tényleg!-sóhajtott Rafe
-Ez nem a te hibád.-erőltettem egy mosolyt az arcomra.
-Bassza meg!-ugrottam ölébe,mert beszartam,hogy valami hozzáért a lábamhoz.
-Mivan?-röhögött miközben a kezeivel tartott a fenekem alatt.
-Valami hozzám ért!-néztem halál komolyan kék szemeibe.Gyönyörű szemei vannak!
-Jézusom!-röhögött tovább még mindig a kezei közt tartva.
-Vigyél ki!-utasítottam mire hallgatott is.
-Parancsolj hercegnő!-tett le a földre
-Köszönöm!-mondtam elégedetten majd beindultam a házba.
-Megfürdök.-jelentettem ki.
Nem válaszolt semmit csak bólintott.
-Adsz tiszta ruhát,kérlek?-nyitottam ki résnyire az ajtót,hogy hallja Rafe akit mondok
-Aha!-jött válasz
Fél perc múlva egy férfi pólóval és egy férfi boxerrel tért vissza.
-Köszi!-vettem át a ruhákat.
Nem tudom miért,de szívesebben vettem fel ezeket,amik feltehetően Rafe-n jártak már mint pl Sarah vagy más lányok ruháit ebben a házban.
-De csini vagy!-utalt arra,hogy az ő ruháit hordom
-Esküszöm kényelmes!-forogtam meg egyet mire csak egy kisebbet kacagott és elindult ő is fürdeni.
-Már alszol?-jött be a sötét szobája amit csak a telefonom világított meg
-Nem,fennvagyok.-mondtam és letettem a telómat.
-Biztosan itt szeretnél aludni?-kérdezte Rafe
-Igen,félek egyedül aludni.-bújtam közelebb Rafehez akin csak egy térdig érő melegítő nadrág volt.
-Olyan kis nyomi vagy!-nevetett miközben átkarolt.
Olyan jó érzés volt a mesztelen bőréhez hozzásimulni,hogy arra nincsenek szavak!
-Csak félős.-mondtam
-Pedig nem néztem ki belőled amikor elsőnek találkoztunk tök vagánynak tűntél.
-Most akkor vagánynak vagy nyominak tartasz?-váltottam a flegma személyiségemre
-Neked megy mindkettő.-bár nem láttam de éreztem,hogy mosolyog
-Álmos vagyok.
-Akkor aludj!
-De nem tudok.Kiskorom óta ha másnál aludtam mindig simizett valaki amíg el nem aludtam mert különben fenn lettem volna egész éjjel.-hazudtam,hogy simogasson.
-Csak a baj van veled!-nevetett majd átkarolta a derekamat-Így jó?-bújt a hajamba
-Jó lesz.-bólogattam a feje alatt
-Akkor jóéjt!-puszilt a hajamba ami váratlanul de elképesztően jól esett.
°°°
Amikor felkeltem kicsit megijedtem ugyanis Rafe nem volt mellettem.
Mit tesz ilyenkor egy normális ember?Lemegy a lépcsőn,megnézni hol van.
-Jóreggelt!-mosolygott miközben a konyhábam ügyeskedett
-Ez mi is lesz?-méregettem Rafe mellett állva a kaját ami egy dínóra hasonlított,de meg nem mondom miből volt!
-Dínó alakú palacsinta!-válaszolta vidáman
-Ohh,hát cuki lesz!-hazudtam
-Ugye?-mondta majd az ujját a lekvárba mártotta és felémfordult-Pukk!-nyomta az orromra az újját
-Haha!-flegmáztam
°°°
-Parancsolj,hercegnő!-tett le elém egy tányér nagyságú dínót ami eper lekvárral volt megkenve
-Köszönöm,de a nevem még mindig Nina.
-A hercegnő jobb.-vont vállat
-Ha te mondod!-haraptam a palacsintámba.

Bocsánat ez most ilyen nagyon rövid lett xd holnap írok 2 hosszabb részt!<3