Talán majd egyszer. <Karl Jacobs ff.> (Befejezett)

14. rész

Karl mintha a gondolataimban olvasott volna. Megfogta a kezem, felhúzott a földről és elindultunk.

***

Az eső szakad. Mi pedig most értünk haza.

-A pályán hagytuk a deszkáinkat.-nevettem

-Tudom.-mondta nevetve

Ekkor jött az, hogy ő is végigmért engem és én is őt. A fehér pólója most lassan már átlátszó volt és ebbe az a baj, hogy az enyém is ami miatt Karl láthatta a halvány rózsaszín melltartómat.

-Mondj egy okot amiért ne tépjem le rólad a ruhát!-nézett végig rajtam ismét

-Szeretem ezt a ruhám.-nevettem

Karlnak nem volt elég ez ezért megindult felém és amint tudott megcsókolt.
Felkapott az ölébe és a szobájába vitt.
Most annyira gyengéd volt velem..

Lassan ledöntött az ágyra miután levette a pólóm.. és szép lassan folytatódott az éjszaka...

****

Reggel van.. egy pillanatra azt hittem, hogy álmodtam az egészet, de nem.
Karl ebben a pillanatban jött be a szobába.

-Anya itthon van és szeretne téged megismerni.-mondta kínosan

-És így jó vagyok vagy gyors sminkeljek?-kérdeztem

Amúgy egyedül fehérnemű és Karl egyik pólója van rajtam ami a combomig ér.

-Tökéletes vagy így!-nyomott egy puszit a homlokomra

Karl megfogta a kezem és együtt mentünk az anyjához aki a konyhába főzött.

-Anya, szeretnék bemutatni valakit..-szólalt meg Karl

Ekkor az anyja megfordult, mert eddig háttal állt nekünk.
Elcsodálkozott ahogy nézett engem.

-Jó napot.. Melody vagyok.-mutatkoztam be

-Te volnál az akiről Karl annyit beszélt?-csodálkozott

-Ezt nem tudom.-néztem Karlra

-Igen anya. Ő az a lány!-bólintott egyet

-Linda vagyok. Nyugodtan tegezz majd! Egyébként remélem maradsz még, mert nem sokára kész a húsleves!-nézett rám

(Író : Mivel sehol nem találtam semmit Karl anyukájáról ezért itt Linda lesz!)

-Persze!-mosolyogtam

Karlal visszamentünk a szobájába és elkezdtünk filmezni. De mivel szar volt a film ezért kikapcsoltuk.

Karl elkezdett streamelni. Egy ideig néztem, de aztán lementem Lindához.

-Tudok segíteni?-mentem oda

-Nem muszáj!-mosolyodott el

-De szeretnék!-mondtam

-De nem tudsz. Inkább csak ülj le és mesélj!-mosolygott rám mikózbe leült a kanapéra

Oda ültem mellé és meséltem egy kicsit.
Rengeteg mindent tudott meg rólam és én is róla.

Ahogy mondta azokat a mondatokat.. a szívem szakadt meg.

Nem csak Karl szenvedett, hanem Linda is..

-Én mindennel próbálkoztam, de ő csak egésznap a szobájába volt és vagy ivott vagy éppen drogozott. Néha elment bulizni, de annak sosem volt jó vége. Mindig más lánnyal jött haza. Rengeteg pénzt költöttem azért, hogy kitisztuljon véglegesen, de...-sírt

-Istenem..-könnyeztem be

________________________________________
~Words : 401~