Enged hogy szeresselek

2.rész

Nagyon ledöbbentem. Újra pillangók lepték el a gyomromat,az arcom meg lehet megint kipirult és csak ültem meglepődve.

Ezt most nem tudom minek vegyem. Egy szimpla simogatásnak? Baráti gesztusnak? Már ha nevezhetem barátnak.

Nem értem mi ez az érzés,de nagyon furcsa számomra. Még sosem éreztem ilyet más iránt.

-Hát itt vagy!-kiált Zenitsu-Miért vörös az arcod?

Megint az arcom elé kapom a kezemet. Tudtam,hogy megint vörös lett.

-Engem kerestél?-kérdezem

-Igen már egy jó ideje

-Jól vagy?

-Én már jobban vagyok. Nekem szerencsére semmi komolyabb bajom nincs

-Hát nekem nem volt ilyen szerencsém mivel egy nagy faág a fejemre esett

-Ijjj hát akkor ezért van bekötve a fejed,már épp kérdezni akartam

-Hát akkor már meg is válaszoltam kérdésed

-Igen-nevet utána

-Kérlek menj ki innen Zenitsu-szól Aoi

-Rendben-és gyorsan ki is ment,mert fél tőle, ami szerintem elég vicces

-Le kell cserélnem a kötést a fejedről-mondja és aztán ide sétál kötszerrel a kezében

Nyugodtan ültem míg a kötést cserélte le. Miután kész lett megszólalt.

-Veled könnyebb volt,mint a sárga hajúval,ja meg persze Inosukével is könnyebb volt, pedig ő azért erőszakos egy ember-sóhajtott egyet utána-Olyan délután fele,majd megint jövök

-Rendben

Aztán ki is ment a szobából és újból egyedül lettem a szobába. Hát akkor eldőlök és nézem a plafont és nézek ki a fejemből lehet el is alszok a nagy bámulás közbe.

Már egy jó ideje a plafont bámulom. Nem tudom mennyi idő telhetett el. Nekem soknak tűnik,de lehet csak kevés idő telt el csak nem tűnik fel az se.

Szerintem ki megyek és sétálok egyet a friss levegőn és ki szellőztetem a fejemet és szerintem jót is tenne.

Így hát felálltam és kimentem sétálni. Senki sem volt kint és úgy is csak egyedül akarok sétálni csendben. Minden féle cél nékül.

Szép színes virágok vannak itt a kertben. Az illatuk kellemes. A szellő simogatja lágyan a hátamat. A kellemes virág illatott is terjeszti tovább.Hallom a madarak csicsergését,a víz csobogását. A fű csiklandozza a lábamat.

A természet nyugtató és bájos. A színei meg pompásak és elbűvölők.

Nyugisan sétálok mikor hátulról fellöknek. Aztán felültem és megöleltek.

-Szia Tanjiro! Rég láttalak-szólal meg egy lágy lány hang

Szerintem ez Kanao hangja.

-Kanao te vagy az?

-Igen én vagyok az

-Szia Kanao! Én is már rég láttalak

-Hallotam,hogy megsérültél a harc közben

-Inkább egy nagy faág ártott

-Jól vagy?

-Már sokkal jobban vagyok,köszönöm kérdésed

-Ennek örülök

-És te hogy vagy?

-Köszönöm én jól vagyok