8.rész

200 16 2
                                    

Egy ideje már kínos csendbe állunk. A szemkontatust én nem tudtam tartani,de Tomioka-san végig a szememet nézte.

-Mondták már milyen szép a szemed?

-Annak tartod?-kérdem enyhe pirulással

-Igen,olyan gyönyörű. Sötétrózsaszínű, illik a bordó hajadhoz-aztán elkezdett simogatni ami igazán jól esett-Selymes a hajad-az arcom egyre jobban pirult mikor a hajam helyett az arcomat simogatta,ha macska lennék dorombolnék

-Köszönöm a bókokat

Erre ha nem csal a szemem mosolygot egyet. Szerintem tényleg mosolygot. Erre nekem is muszáj volt elmosolyognom magamat.

-Nem megyünk el sétálni?-kérdezem fülig pirulva

-De menjünk-fogta meg a kezem. Ácsi egy pillanatra! Megfogta a kezem?-Úgy hallotam lesz arra fele valami-mutatot egyenesen előre miközbe még mindig fogta a kezemet, a fejem az egyre vörösebb lett

Egy ideje már egy kis városban sétálunk és nézzük az árusokat,hogy milyen finomságokat árulnak. Egyszer megálltunk az egyiknél,mert az orromat megcsapta a finom imagawayaki. Amikor fizettem volna ki Tomioka-san már rég kifizette mikor nem figyeltem.

-K..köszönöm szépen-mondtam miután megettem a imagawayakimat

-Igazán nincs mit

-Ó szeretnék kérni egy dangot!-halljuk meg az ismerős hangot a távolból ami Mitsurihoz tartozik

-Nehogy te fizesd ki! Majd én meghívlak rá-hallotuk meg a másik ismerős hangot ami, Igurohoz tartozot

-Köszönöm Iguro-san!-és pont olyan látó távolságban voltunk hogy láttuk hogy ad egy puszit neki,ami szerintem igazán aranyos

-Sziasztok Tanjiro és Tomioka!-integetet nekünk Mitsuri

-Sziasztok-köszöntünk nekik egyszerre

-Mijáratban erre felé?-kérdezi Iguro

-Összefuttunk Tanjiroval és kérdezte nem-e sétálunk én meg hallotam,hogy lesz erre felé valami

-Értem

-És ti?

-Mi itt voltunk a környékén

-Aha

-Finom volt ez a dango!

-Örülök,hogy ízlet-szerintem a kötése alatt elmosolyogta magát és lehet el is pirult

-Nezuko a pillangó rezidancián van?

-Igen

-Iguro-san elmegyünk? Kérlek!

-Menjünk-és ezzel kézen fogva el is indultak,de hátra fordulva integettek nekünk mi meg vissza integettünk nekik és sétáltunk tovább

A távolból még hallotam,ahogy mondja Mitsuri Iguronak,hogy mennyire szereti Nezukot és mennyire ölelgetni való.

Most olyan részén vagyunk a kis városnak ahol alig vannak emberek. Max 3-4 embert láttam eddig erre felé.

-Amúgy milyen fontos dolgot szeretnél nekem elmondani?

Itt a lehetőséged elmondani,hogy szereted őt!

Félek elmondani

Félsz mert vissza utasít?

Igen

Szerintem nem fog

De mi van ha igen?

Bízzál már abban,hogy nem fog! Viszont szeret téged! A jelek arra utalnak mind!

Enged hogy szeresselekDonde viven las historias. Descúbrelo ahora