Part 16

14 1 2
                                    

- Állj, állj....- távolodik el hirtelen Valentin. A mellkasomon támaszkodik, teljes testével rajtam feküdt. Most esik le mennyire hiányzott, de persze nem ilyen formába hiszen ez az első ilyen.
- Baj van? - kérdeztem miútán észheztértem.
- Igen, vagyis nem. Vagyis evvel nem - mutatott a helyzetre. - Csak azzal hogy...most mitcsinálunk?
- Hát....épp csókolozunk. - mondtam átgondolás nélkül. Valentin furán nézett rám amire kinosan elmosolyódtam.
- Váó, nagy felfedezés. - komoly arca váltott. - Komolyan kérdem. Tudom elcsesztem, de szeretném most jól csinálni. Együtt lenni valakivel...
- Együtt?....Úristen együtt. A beadandóm. - hirtelen emeltem le magamról Valentint és kirohantam a szobábol be a fürdőbe. Képzelem milyen fejet vághat most az ágyon ülve. Fogalmam sincs mennyi lehet az idő, de tekintve hogy ébresztőre nem kelltem, vagy átaludtam vagy még van időm.
Lefürődtem, rendben szedtem magam majd átrohantam a nappalin be a szobámba. Valentin már kinn ült Dylanékkel, így az időt megnézve őltöztem fel. Király, még van egy órám oda érni és beadni. Bepakoltam a táskámba majd a konyhába szaladva csináltam egy szenyot.
- Mivan? - néztem a többiekre, miközben tömtem a számat. Valentin és Kayden egyszerre röhögtek fel.
- Bocs hogy nem keltettelek fel - szólt egyedül Dylan.
- Semmi baj. Bár ahogy láttam az ébresztőm se akart kelteni - mosolyogtam. Bekaptam az utolsó falatot is majd Valentinra néztem.
- Gyerünk picur. - közben venni kezdtem a cipöm.
Valentin a picur elnevezésre elég furán nézett amire muszáj voltam most én röhögni egyett.

Egy 10 percel késöbb már az egyetem felé vettük az irányt.
- Hol voltál a bulin amugy? - szólt hirtelen Valentin.
- Xiaoval, Chinwhával és Xingel eljöttünk egy 10 perc mulva. Nem tetszett nekünk ott. És te? - néztem le rá. Hirtelen vörösödött el és mindenhová nézelödött csak rám nem. Így újra megszólaltam.
- Bármit elmondhatsz. Nincs már harag köztünk. - nyugtatóan simagattam meg a hátát.
- Igazából nem nagyon emlékszem, de Zhen ágyába kelltem. A lényeg hogy a szülei is rajta kaptak hogy beszélünk és Zhen elég intim mozdulatokat tesz, szoval felvittek minket távol mindenkitől és elkezdték kioktatni a fiúkat hogy ez nem normális. Aztán megjelent Tristan is és ő meg elkezdte Zhen szüleit kioktatni. Szoval voltak ott veszekedések. - fejezte be kicsit szomorúan.
- Gondolom azért mondják hogy nem normális, mert gazdag család fia. Nagy a nyomás, ő veszi át a nevüket. Muszáj "normálisnak" lennie. - néztem le Valentinra.
- Igen valószínü. Veled nem történt valami érdekes? Te mondtad hogy minfent elmondunk. - vigyorgott.
- Hűha...- néztem el most én, vörös arcal. Elszabad mondani? Hiszen oké én tudtam róluk de Xiaorol ő nem.
- Én...lefeküdtem...Xingel - miért hazudsz???
- Xing? Az akivel eljöttetek a bulibol? Nem tudom kiaz..- gondolkodott el. Miért érzem azt hogy megkönnyebültem?
- Majd bemutatom...de nem tudom hogy elszabadott volna mondanom vagy sem. Szoval elobb megkérdezném ha nem gond. - mosolyogtam óvatosan. Valentin egy megnyugtató vigyorral válaszolt.
- Csak nyugodtan.
- De...szoval akkor köztünk milesz? - tértem a lényegre. Valentin arcán viszont nem volt nagyon látható hogy mire gondol.
- Én öszintén nem tudom. - válaszolta kicsit se úgy mint aki nem bánja. Valentin fura volt, és nem a jó értelmbe. Lenéztem az arcára, fapofával nézett maga elé. Akar valamit, valami olyat amit én nem.
Csendben maradtam, tudtam ha mondok valamit elcseszek mindent. Az a minden az az egy óraval ezelötti csókolozás lenne, az ágyamon.

Egy 10 perc séta után beértünk az egyetemre, a kínos elköszönés helyett Valentin egy nagyot mosolygott, intett egyet és elrohant a kolesz felé. Én ráhagyva indultam meg a termem felé.
Miután leadtam az anyagot, és a Professzortolt kaptam egy nagy lecseszést, lementem az udvarra és leültem egy padhoz.
Onnan pont ráládtam az egymás mellett sorakozó előadó termekre. A Föld épületéböl Zhen és egy alacsonyabb szőke lány lépett ki. A lány picit meghajolt majd intett egyet és elment. Zhen viszont mintha megérezte volna, rám nézett és elindult felém.
Nagyon nem szeretnem elmondani mi játszodott le bennem, az összes létező menekülési terv. De mire megtaláltam a megfelőt, pont oda ért. Mí meglepő.
- Sora, nem baj ha leülök hozzád? - kérdezte egy halvány mosolyal.
- Nem, gyere csak. - önkéntelenül is összébb húztam magam, pedig Zhen az elöttem lévő padba ült le.
Csend lett, Zhen nyomkodta egy kicsit a telefonját majd letette és rám nézett.
- Láttam kibékültél Valentinnal. - vágott. Közepébe.
- ...Azt hogy? - kérdeztem vissza flegmán. Zhen erre csak felnevetett.
- Szoval ráhibáztam. - a jó istenit. Folytatta. - És hogyan?
- Én..nem szeretnék pletykálni ha szabad..- néztem le a kezemre.
- Igaz, sajnálom. A buli nem úgy sült el ahogy kellett volna. Azóta nem beszéltem vele. A szüleim idézőjelesen rajta kaptak minket. Tristan is beszállt és védett. De Valentin végül szó nélkül lelépett. - fejezte be. Vagyis azt hittem. A telefonja rezegni kezdett, Zhen nagy szemekkel nézte majd odamutatta a telefonját. Valentin. Miért hivja őt?
- Nem...nem veszed fel? - kérdeztem kicsit félve.
- Nem...- kinyomta majd elrakta a telefonját és felállt. - Jó volt beszélgetni. Majd még összefutunk. - intett egyet és már el is sétált.
Most jöttem rá, hogy hónapok óta járok ide, de pár emberen kívül nem ismerek senkit. Miért nem? A piros tincses srácot azóta se láttam. Jó lenne megismerni.

Az egyetemet elhagyva elmentem vásárolni majd haza mentem. Dylanék már leléptek így elkezdtem elfoglalni magam este 8 ig.
Ami nem ment. A tudatalattimból előmaszott Xiao, majd Valentin végül a piros tincses srác. De miért? Az arca már eléggé homályos volt de nem akartam elfelejteni. Szimpatikus volt és beszélgetni akartam vele. Viszont még mindig nem találtam és igen végig pörgettem a facebookot. Úgy éreztem magam mint egy kicseszett bünöző. A pedofilok a randi oldalakon, vagy a lányok mikor mérgesek és megtalálják ki kivel csalt meg kit.
Legalább elleszek még órákon át amig nem kezdek a bárban, és eltereli a gondolataimat mindenről. Remélem még sokáig nem fogom megtalálni.

Sziasztok!
Azoknak akik olvasták és várták, sajnálom hogy eltüntem. Probálok többet írni és hozni rendszeresen. 😥👋❤️
Remélem ez az összecsapott rész azért tetszik.
A drámak azért folytatodni fognak és nem hagyom abba. ☺️

Szeles Napok (Átírás alatt)Where stories live. Discover now