- Szoval, előröl. A föhös sárkány, néha ember. Amikor sárkány akkor nemtelen de ha ember akkor nő. - magyarázta Xing az egyik történetét amit ő írt a beadandohoz. A kocsiba dekkoltunk már egy órája az eső miatt. Persze kérdezhetitek miért nem mentünk haza vagy be valami épületbe. De az túl logikus lenne.
- Semmi értelme, ha emberként nő sárkányként miért nem? - akadt ki Xiao.
- Mert a történetben a sárkányok nemtelenek. - szálltam be a vitába.
- De ő az egyetlen, akkor milyen többiröl beszélsz?? - fordult hátra Chinhwa.
- Nem biztos, nem tudjuk a történet végét, mivan ha lesznek többen? - folytattam a vitát.
- Jó ez igaz, de ahogy halad eddig a történet nem hiszem hogy lesznek többen - harapott a hamburgerbe Chinhwa.
- Én is a nemre szavazok. Szerintem ő az egyetlen sárkány - értett egyet Xiao.
- Hát én pedig a többre szavazok. Biztos lesznek - kaptam be az utolsó sültkrumplimat.
- Olyan jó volt ezt hallgatni. Remélem majd a Professzornak is fog tetszeni. - kanalazta a fagyiát Xing.
- Biztosan. Remek minden, a szereplők a történet...minden. - áradoztam.
- Köszönöm srácok - nézett ránk Xing majd Chinhwára nézett aki épp próbált valamit kihalászni a táskájábol. És ekkor észrevettem a szemébe ugyan azt a pillantást mint Dylanében mikor Kaydenre néz. A szerelmes pillantás. Xiaora néztem óvatosan akinek viszont szomorúság volt a szemébe. Kezdtem összezavarodni.
A társaságunk kicsit elcsendesedett, mind a négyen hallgattuk ahogy az eső kopog az autón és az utolsó falatokat majszoltuk.
- Ti mit csinálnátok ha valaki megkérne hogy feküdjetek le vele? - szólaltam meg. Xiao kapta fel a fejét először, Chinhwa és Xing pedig elgondolkodtak.
- Attól függ. Fiú vagy lány? Ha lány bele mennék, ha fiú kicsit gondolkodnék. - válaszolta Chinhwa.
- Én mindkettőbe bele mennék - vigyorgott Xing. - Egyszer élünk.
- És ha egy jó barátod kérné, akibe szerelmes vagy? - tettem fel a következő kérdést.
Chinhwa és Xing is elhallgattak és úgy tettek mintha gondolkodnának. Most Xiao szólalt meg először.
- Belemennék - nézett bele a szemembe. A tekintete egyszerre volt öszinte vággyal teli és mérhetetlenül szomorú.
- Hiszen ez az egyetlen olyan alkalom, hogy az akibe szerelmes vagyok, a közelembe van és hozzá érhetek úgy mint eddig soha... - folytatta a legjobb barátom kicsit halkabban. És tudtam mit akar üzenni. Végre minden leesett.
Olyan hirtelen ugrottam ki az autóbol hogy a többiek csak néztek utánam.
Xiao szerelmes belém. A féltékeny nézés, a múltkori kerülés. Minden.
- Szállj már vissza zuhog az eső. - kiabált ki Xing.
- Nem...nem. Hazudtál, mind végig. - kiabáltam Xiaonak. Mivel a hátsó ajtó nyitva volt tudta hogy neki mondom. - minden, hazugság volt.
- Már miért lett volna az?? Barátként tekintettem rád, ami aztán átfordult valami erösebbé. - szált ki Xiao is és elindult felém. Én hátráltam.
- Ezért mondom. Hazudtál mind végig, magadnak. És persze nekem is. Elkellett volna mondanod.
- Mégis hogy? Figyelj Sora, szeretlek. Három éve csak te jársz a fejembe, rád verem ki éjszakánként. Ha nálad alszom, órákon át képes vagyok téged bámulni és elképzelni mi mindent tennék veled. Szeretném veled leélni az életem, senki mással, csak veled. - nézett mélyen a szemembe. Láttam hogy mindent öszintén gondol, és ettől olyan vörös lett a fejem hogy a korom sötétbe is lehetett látni.
- Te...nem vagy normalis - kikerültem Xiaot, aki viszint utánam nyúlt.
- Felnött emberek vagyunk. Beszéljük meg.
- Majd holnap. Most nincs kedvem. - rántottam ki a kezem majd beültem a helyemre. Xiao egy pár másodperc múlva csatlakozott.
- Am. Nem akarok közbe szólni de...ha nem bánjátok akkor elindulnánk haza. - nézett hátra Chinhwa.
- Jó - préseltem ki magamból ezt az egy szót.
- Rendben... - elöre fordult majd beindította az autót.
Csendben telt egy ideig az út. Haragudtam Xiaora, de valahogy megértettem. Év eleje óta csak Valentinra voltam ráálva, azelött pedig csak Hotaru járt a fejembe. Akkor se és most se tudnék mit kezdeni azzal hogy szerelmes belém. A barátságunk tönkre ment. Csak én tehetek róla. Ő csak nem tudta mikor mondja el. De most se volt a legjobb az időzités, és ennek hangot is adtam.
- Komolyan most kellett elmondanod? - duzzogtam halkan, de Xiao hallotta.
- Te kezdtél a szexröl beszélni - ő kicsit se volt halk. Xing pedig hátra fordult az anyós ülésröl.
- Veszekedhettek de ki, nem ugorhattok az autóbol. - nézett a szemünkbe. Mikor látta hogy felfogtuk bolintott majd vissza fordult.
- Attól hogy arról beszélek neked nem kell rögtön levetköztetned a szemeddel - folytattam onnan ahol abba hagytuk.
- Hah...- elmosolyodott - nem csak a szememmel tenném meg.
- Fejezd be, tönkre teszed a barátságunkat - kezdtem érezni a változást kettönk közt. Nem tetszett. Xiao szemébe néztem könyörgö tekintettel. Ő viszont felsóhajtott és elforditotta a tekintetét.
- Ez nem segít. Ne nézz rám így - takarta el hogy ne nézhessek a szemébe. Miért lett hirtelen ilyen? Csak mert már tudom a dolgot hirtelen megkell változni? Még egy hazugság?
- Én nekem van egy ötletem. - szólalt meg a volán mögül Chinhwa. - miért nem fekszetek le egymással?
Olyan hirtelen kiáltottam fel hogy még én is meglepödtem.
- Kizárt
- Annyira azért nem rossz a helyzet. - nézett rám Xiao kicsit mérgesen.
- Szerintem Xiao egész jól néz ki, mi itt a baj? - fordult hátra Xing.
- komolyan megkérdezted? Legjobb barátom középiskola óta, nem fogok mindent feladni és ágyba bújni vele. - akadtam ki.
- mi megtettük... - szólalt neg halkan Chinhwa. Mind elhallgattunk föleg Xing. Látszott hogy nen akarta volna elmondani. De a vezető még folytatta. - Gondoltam ha már ti így kiteregettétek itt a szennyest, pedig csak pár órája ismerjük egymást, mondom akkor mi is. Xingel legjobb barátok vagyunk általános iskolás korunk óta. Egyszer már jártunk is, de nem jött össze. - itt Xingre néztem aki elég mérgesen nézett ki az ablakon. Chinhwa folytatta. - De látjátok itt vagyunk barátként, néha szexelünk is. Minden tök király. - nevetett.
- Na látod, minden tök király. - vigyorgott Xiao.
Elhallgattam, csendben voltam egész úton míg Chinhwa és Xing kezdtek el vitázni. Az egész nap el volt cseszve.
Chinhwa egy fél óra múlva megállt Xiaoék lépcsöháza elött.
- Feljössz? Anyámék két napig nem lesznek itthon. - szólalt neg mielött kiszállt volna. - Szerintem Dylanék örülnek hogy most ketten vannak...nem? - kezdett el zsarolni.
Igaza volt. Kayden most biztos a legboldogabb pillanatában van. Nem lenne jó ha haza állitanék. Végül összeszedtem a cuccom és én is kiszálltam.
Elköszöntünk Xingéktöl majd a lépcsöházhoz érve Xiao beirta a kódot.
Csendben sétáltünk fel az ötödik emeletre. A kopott elhasznált fa ajtót kinyitva bementünk a kicsi lakásba.
Mindig meglepödök ha itt járok. Két szobás, egy fürdő, wc és egy kis konyha.
Az anyja és az aktuális pasija rögtön a bejárattól balra lévö nappali szobába voktak. Szembe a bejárattal egy fürdő és wc. Jobbra a szükös folyóso végén volt a konyha. Anyjáék szobájával szembe pedig Xiao szobája. Az emlitett pedig hirtelen megfogta a vállam, ami kizökkentett.
- Menj el fürdeni, eláztál megfogsz fázni, majd rakok be neked ruhát - mosolygott kedvesen.
- De mind ketten eláztunk. - néztem kérdőn. Az agyam már gondolkodni se tudott.
- Együtt szeretnél fürdeni? - nézett perverz mosolyal. Amint leesett elvörösödtem.
- Sietek - csuktam magamra a fürdő ajtót. Nem vagyok normális. Fel se kellett volna jönnöm ide. Sora olyan buta vagy.
KAMU SEDANG MEMBACA
Szeles Napok (Átírás alatt)
Fiksi PenggemarFujiwara Sora bejutott az álom egyetemre ahová mindig is vágyott. Barátjával Xiaobo-val elkezdték a jövőbe vezető lépcsőt mászni. Mégis már az első nap rájöttek hogy ez nem fog zökkenőmentesen menni. Sok külömböző személy megfordul Sora életébe mégi...