v. "you're the only person here that i can actually talk to."
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
a vele való első találkozásom után rengeteget járt a fejemben, hogy mi lehet a neve az új pajtásomnak. nem néz ki idevalósinak. exotikus arca van, a bőrszíne is az. tetszett nekem.
másnap, mikor újra a faházhoz igyekeztem, megláttam őt. a kisugárzása felettébb megnyugtató volt.
"szia! sajnálom, ha tegnap megbántottalak valamivel. nem akartam." lógattam az orrom remélvén, hogy nem haragszik meg rám.
"nem te vagy a hibás." mosolygott.
"oké! menjünk játszani!"
miután bementünk a faházba, előszedtem a babáimat, amiket neki is hoztam. két fiú barbie-val gazdagodott meg a gyűjteményem. csak anya ne lássa meg!
azt játszodtuk, hogy a két fiú legjobb barátok, akik időként megpuszilják egymás arcát, így fejezik ki a szeretetüket egymás iránt.
"az enyémet wille-nek hívják. a tiéd?" kérdeztem az újdonsült pajtimtól.
"simon." válaszolta.
"miért pont simon?"
"mert simon a nevem."
óriási vigyor terült szét az arcomon, talán a szemeim is ragyogtak.
"végre elárultad a neved! igazán titokzatos vagy, simon." ujjongtam, majd a babák felé fordultam. "akkor most legyen az, hogy wille és simon puszit adnak egymás arcára!"
"oké." egyezett bele a játékötletembe, majd felém hajolt és egy apró puszit nyomott a szám szélére, majd még egyet az arcomra. nem értettem mi történik a hasamban, mintha izgatott lettem volna, megmagyarázhatatlan érzés volt.
az arcom pirospozsgás lett az apró gesztustól, de gondolkodás nélkül simon felé közeledtem, majd én is puszit nyomtam a szája széléhez. majd egyet a szájára. aztán még egyet.
a melegség egyre jobban szétáradt a testemben, már nem bírtam.
"te is érzed ezt a meleget?" suttogtam, hogy csak simon hallja, habár senki más nem hallhatta, hiszen csak mi voltunk a faházikóban.
"igen." válaszolta piros arccal, majd játszodtunk tovább, mintha mi sem történt volna.
ezután az incidens után kezdett megszokott lenni, hogy időnként puszit adtunk egymás arcára. volt, hogy egy nap több alkalommal is. akkor még nem is fogtam fel, hogy ez az apró gesztus mennyit fog majd nekem jelenteni, mikor felnővök.
