A fekete hajú vért hányva hanyatt vágódott, míg esés közben a harmadik találat leszakította a bal karját. Magatehetetlenül feküdt a földön, miközben a testén fekete tetoválás elhalványult. Percről percre hagyta el az ereje és hiába szándékozott, sehogyan se tudott talpra állni. A teste nem engedelmeskedett neki, és a vérveszteség miatt egyre homályosabban látott. Könnyes szemmel figyelte az égboltot, ahol sötét felhők kezdtek gyülekezni. Most tudatosult benne, hogy elvesztette ezt a harcot és ezzel együtt nemsokára neki is végleg befellegzett. Hiába adott bele mindent, nem tudott győzni. Szomorúan vette tudomásul, hogy nem sikerült betartania az ígéretét, és a megtorlás kísérlete is kudarcba fulladt. Hiszen nem tudta megbosszulnia Juvia halálát. Ismét kudarcot vallott, mondogatta magának Gray, amikor hirtelen eleredt az eső. A hideg víz egyre hevesebben hullt alá az égből.
– Gray-san! – kiabálta kétségbeesetten Wendy, és gyorsan a társához sietett. – Ne aggódj, megmentelek!
– Wen-dy...
– Ne erőlködj, Gray-san! Ígérem, mindjárt jobban leszel! – felelte könnybe lábadt szemekkel Wendy, miközben minden erőfeszítésének ellenére, sehogyan se tudta meggyógyítani a férfit. – A fenébe, gyerünk már!
– Wen-dy... Me-ne-külj...
– Nem értem, miért nem sikerül?! Miért!? – kiabálta elkeseredetten Wendy.
– Wen-dy... Saj-ná-lom...
– Miről beszélsz, Gray-san? Kérlek, ne mondj ilyet! – felelte sírdogálás közepette a kék hajú leányzó, miközben továbbra is minden tőle telhetőt megtett, hogy megmentse a földön fekvő embert. – Gray-san, kérlek, ne halj meg!
– Ég veled, Wendy...
– Natsu-nii! – kiabálta torkaszakadtából a férfi nevét Wendy, aki átküzdve magát az ellenségen, szaporán odasietett hozzájuk, miközben Wendy térden rogyva, keserves sírás közepette figyelte a fekete hajú férfit. – Gray-san meghalt...
– G-Gray... – Natsu arcán keserű könny hullt alá, hisz az imént vesztette el a legjobb barátját.
Nemrég a szerelmét vették el tőle, utána Erzát, akit nővéreként szeretett. Jellal próbálta ugyan megmenteni, ám végül ő se élte túl a harcot. Juvia és Gray pedig nemrég végérvényesen lehunyták szemeiket. A férfi szíve sajgott a fájdalomtól. Talán harc nélkül feladta volna a küzdelmet, amikor is tudatosult benne, hogy rajta kívül még itt van Wendy is, akire mindig is kishúgaként tekintett. A családjából már csak a lány volt életben. Wendy nem halhat meg itt. Túl kell élnie. Legalább őt meg akarja menteni.
– GRAY-SAN! GRAY-SAN!
– Figyelj ide, Wendy... – Natsu mielőtt megnyugtathatta volna a lányt, a távolban megpillantott egy illetőt, aki a társaival ellentétben, vörös színű köpenyben haladt az irányukba. – Tisztán érzem, hogy az a valami teljesen más erőszintet képvisel. Mégis, mi a franc lehet ő?
– Nat-su-nii? – kérdezte meghökkenve Wendy, amikor is Natsu váratlanul magához ölelte. – Nat-su?
– Az én kishúgom végül gyönyörű nővé cseperedett. Wendy, nagyon szeretlek téged! – kezdett bele a magyarázatba Natsu, és a testéből kiáramló vörös színű lángcsóvák távol tartották az ellenséget. – Wendy, gondolj arra, hogy én mindig melletted leszek. Még akkor is, ha a szemeddel már nem láthatsz. – Natsu szorosan ölelte magához a húgát, aki továbbra is keservesen sírt.
STAI LEGGENDO
Széllel szemben /befejezetlen/
FanfictionBakugo Katsukinak, a U.A. 2-A diákjának az élete tele van nem várt meglepetésekkel és kihívásokkal. Azonban most nem egy gonosztevővel kell szembenéznie, hanem éppenséggel önmagával és az érzéseivel. Miután a 2-A létszáma egy új diákkal gyarapodik...
