Freedom - Hungarian James Maslow Fanfiction

Chapter 1

Pár nappal később egy forró májusi napon, éppen a szekrényünkhez tartottunk Natival és Sammel.

Nati viszonylag magas, gyönyörű barna szemei, és barna-lila átmenetes, kicsit göndör haja van. Kedves és barátságos mindenkivel, viszont ha velünk van, akkor kitör belőle az állat. Sam szintén egy magas, szőke hajú lány, akibe jobb nem belekötni, a legapróbb beszólásért is lazán leüt bárkit.

Én Elizabeth vagyok, de mindenki csak Liznek szólít. Barátnőim között én vagyok, akire azt mondják, olyan mintha kettőjük személyiségét összekeverték volna bennem. Elsőre szinte mindenkivel kedves vagyok, de ha bántanak – főleg a barátaimra vagyok érzékeny – akkor előtör belőlem a vadállat, és akármilyen kedves is voltam előtte, utána nem leszek az.

De hogy is nézek ki? Natinál kicsit alacsonyabb, de ez messzebbről szinte nem is látszik, barna szemeim és barna hosszú hajam van, sötétvörös tincsekkel benne.

Amint a szekrényünkhez értünk, el is kezdtem a könyveimet keresgélni, amikor az iskola ablakain beszűrődő eléggé kevés fényt is eltakarta valami – azaz valaki. – Felnézek, egy magas, közepesen hosszú hajú srác áll velem szemben. Ápolt barna haján az a kevés fény is lenyűgözően fénylik, zöldes barnás szemeit pedig hosszú szempillák fedik. Mint kiderült, az egyel felettünk lévő évfolyamba jár, azt hiszem Jamesnek hívják, és kétségtelen – hozzám jött.

Néhány hosszú másodpercig csak néztem, hogy honnét ilyen ismerős a srác, mire leesett – Ő volt az, akinek nekifutottam néhány napja. Sokkolva néztem rá, várva mit is akarhat tőlem. A srácról egyébként később kiderült, hogy nem volt új, csak egy kő alatt élek egy barlangban, és nem láttam még.

Barátnőim rögtön egy önelégült mosollyal néztek egymásra, várva, mikor fogok hozzászólni a fiúhoz, ám ő előbb szóhoz jutott, mint én. Lazán nekitámaszkodott a szekrénynek, majd elkezdte:

- Szia - Köszönt kedvesen, és láthatólag próbált nem tudomást szerezni arról, hogyan figyelnek minket a barátnőim - Nézd, tudom, lehet, hogy még csak ránézésre sem tudod, ki vagyok, de ha órák után ráérnél egy öt percre beszélni, azt nagyon meghálálnám.

Elkapott egy kis pillanatnyi sokk, de gyorsan feleszméltem, és sikerült egy nyugodt, normális hangnemben válaszolnom neki.

- Örömmel - mondtam mosolyogva, majd James is rám mosolygott, hátat fordított és elment.

Vigyorgó barátnőim felé fordultam, akik szavaikat nem tartották magukban és neki is álltak kiadni minden vad gondolatukat:

- Valakinek randija lesz. - vigyorgott rám Sam

- Szeretnéd, hogy felkészítsünk? - kérdezte izgatottan Nati, de én csak hárítani tudtam.

- Lányok, NEM. RANDI. Még el se mondta mit akar! Nem kell itt rögtön kombinálni.

- Jó, de ha randi lesz, ugye felkészíthetünk rá mi? - Vágta hozzám a kérdést Nati, amire nevetve válaszoltam

- Készíthettek - Majd mosolyogva mondtam nekik, hogy menni kéne órára.