Harry Styles x Orbán Viktor ff

4 fejezet

- Szia babám.- szólt bele a telefonba Viktor lágy hangon, minután felhívtam. Nem voltam valami túl jól és csak az ő komfortájra vágytam.

- Nem vagyok túl jól.- nyöszörögtem. A turnébuszon az ágyamban feküdtem éppen. Nem valami kényelmesek ezek az ágyak, de most megteszi.- Téged akarlak.

- Hol vagy? Oda megyek.- komolyodik meg a hangja. Gondolom hallotta a hangomból, hogy nem azért akarom, mert kanos vagyok, hanem tényleg baj van.

- Most tartunk Bécsbe.

- Ott találkozunk.- azzal letette a telfont.

Két óra múlva Bécsbe értünk és becsekkoltunk a hotelbe. A menedzserem  a kezembe nyomott egy lázcsillapítót és elküldött aludni, azt mondva, hogy holnap koncertem lesz és pihenjek.

Félórán át egyhelyben feküdtem, amikor hallom, hogy kopognak. Felállok megnézni ki az és egy mosoly szökik az arcomra, amikor meglátom mi áll az ajtóban.

- Eljöttél.- lepődök meg.

- Érted bármit, Babyboy.- lépbe a szobába, magaután bezárva az ajtót, majd megcsókolt. Szerelemmel fűtött volt a csók.- Nagyon forró vagy. Minedn rendben?

- Nem igazán. Nem vagyok valami túl jól.- felelem.

- Dőlj le egy kicsit.- kísér az ágyamhoz, majd lefektet a takaróm alá és ő is bemászik mellém.- Itt foglak a karjaimban tartani, amikor felébredsz.

Lecsukom a szemeimet és elvisz az álmok világa. Magamat látom és Viktort. Boldogak vagyunk. Egy babát tartok a kezemben. Amikor felébredek jól érzem magam. Már nincsen hányingerem és a fejem se fáj. Úgy tűnik, hogy csak múló rosszullét volt.

- Ébren vagy gyönyörűm?- néz rám csillogó szemekkel. Nem mondok semmit csak bólogatok.- Jól aludtál?

- Ühm.

- Hogy érzed magad?

- Mostmár sokkal jobban vagyok.- mosolyodok el.- Csak egy pihentető alvás kellett.

A nap további részétben filmeket néztünk összebújva. Egészen estig amikor sajnos vissza kellett mennie Magyarországra.

- Hiányozni fogsz.- ülök fel az ágyon, ameddig ő a cipőjét veszi. Nem akarom hogy elmennyen. Azt akarom hogy a túrné végéig velem legyen, aztán amikor ennek az egésznek vége magával vigyen.

Másnap újult erővel tudtam fellépni. A koncert pörgött, ahogy én is. Olyan voltam, mint egy duracel nyuszi. Ilyen nagy buli meg ezen a túrnén nem volt. A tömeg zajos volt és energikus, amit nem is bántam. A hangulat a tetőn volt.

A maradék állomások hamar lementek és azon kaptam magam, hogy haza kell mennem. Budapestre akartam menni, de sajnos utam Londonba vezetett. Vissza Louishoz. Amint beléptem az ajtó a kicsi férfi nekem vetette magát és beborított csókokkal.

- Annyira hinyoztál.- adott egy csókot a számara is. Nem hajoltam le hozzá, ezért lábujj hegyre állva érte el a számat. Bezárta az ajtót mögöttem, majd a csomagjaimat az előszobában hagyva a hálószobába vezetett. Nem akartam neki megmondani, hogy van más valakim és már nem kívánom, ezért csak hagytam magamat és még rá is játszottam, hogy ne tűnjön fel neki hogy van valami. Az nap szeretkeztünk. Nem basztunk, szertetkeztünk. Lágy volt, és vigyazott rám, mintha üvegből lennék, mint mindig. Kicsit szem volt durva, és rá is kérdezett, hogy jól vagyok-e. Nem olyan volt mint Viktorral. Oh, Viktor. Őt képzeltem Louis helyére. Így már jobban is élveztem az egészet.

Pár hét múlva mentem vissza Budapestre. Lounak csak annyit mondtam, hogy Los Angelesben lesz dolgom.