Harry Styles x Orbán Viktor ff

3 fejezet

Üdvözlök mindenkit! Ha túl élted az előző fejezetet, most lazít hatsz egy kicsit és köszönöm, hogy még mindig ovasod. El vagyok ámulva attól, hogy mennyien olvasták eddig a könyvet. Amikor legutóljára néztem, elérte az 1Kt. És ma feldobott egy videót a for youm a könyvről. Szuperek vagytok!

Aznap este elvitt vacsorázni és megmutatta a várost. Csodálatos volt minden perce. Megadta a számát, hogy majd hívhassuk egymást. Így is teszünk. Majdnem minden szabad percünkben chatelünk, vagy videó hívasozunk. Úgy érzem szerelmes vagyok ebbe a  férfibe. A budapesti koncertnek már két hete, sajnos folytatnom kellett a turnét, de megígértem neki, hogy visszamegyek, amint vege. Szerencsére már csak öt állomás van.

Most Lengyel hotelben vagyok és egy wc csész felett térdepelve öklendezek. A gyomrom tartalmát kiürítettem, mostmár csak víz jön fel. Nem értem mi történhetett. Nem ettem semmi olyat, ami romlott lehetett, valószínűleg van most valami hányós-fosós vírus. 

Megcsörren a telefonom. Először azt hittem, hogy Viktor az, de Louis neve jelent meg a képernyőn. Ledermedek. Nem is emlékszem mikor beszéltem vele legutoljára. Valószínűleg nem lesz valami boldog. Amikor elmentem megígértem neki, hogy minden nap telefonálunk és megszegtem az ígéretemet. Minden időmet Viktor foglalta le, És már kezdtem megfeletkezni Louról.

- Szivem!- kiáltott bele a telefonba vidáman. Nem hangzott mérgesnek.- Annyira régen nem beszéltünk. Már két hete. Hiányzol.

- Sajnálom Louis, csak fárasztó az állandó túrnézás és eléggé steresszes is és időm volt időm felhívni téged.- kezdtem egyből magyarázkodni. 

- Megértelek. Semmi baj. Az a lényeg, hogy most beszélünk. Mesélj! Milyen eddig?- hangja szeretet teljesnek hangzott, ami összetörte a szívemet, mert én meg itt ülök és várom egy másik férfi hívását.

- Mint már mondtam, fárasztó és stresszes, de imádom. Olyan jó látni, ahogy fel csillan az emberek szeme amikor a szinpadra lépek. Ahogy látom, hogy ők miattam vannak itt, igaz, hogy napi szinten látok egy-egy feliratot, ami azt mondja, hogy csak Mitch és Sarah miatt vannak itt.- kezdem meséli, de amikor a rajongó felcsillanó szeméről beszélek, egy rajongóra gondolok.

- Annyira jó hallgatni ahogy mesélsz, baba, azzal a gyönyörű hangoddal- mondatát egy ásítás szakította meg. Ha jól emlékszem Los Angelesben van, ahol most nagyon késő van, így érthető, hogy miért fáradt.- ,amit eltudnék hallgatni egésznap.

- Louis, akár mennyire is akarok beszélni veled, feküdje be aludni! Hallom, hogy fáradt vagy.- szólalok meg.

- Rendben Hazzybear, legyen szép napod, szeretlek.- azzal lerakta a telefont. Magamra maradtam a gondolataimmal. 

A fejem fajni kezdett, és hirtelen úgy éreztem, mintha lázas lennék, ezért úgy döntöttem, hogy lefekszem aludni. Ma még lesz egy koncertem. Remélem addigra jobban leszek.

Tévedtem. Nem voltam jobban, sőt rosszabbul lettem. Már azt fontolgattam, hogy lemondom a koncertet, de nem akartam cserben hagyni a rajongóimat. Lázasan áltam szinpadra, amit később nagyon megbántam. Amint vége lett a koncertnek amilyen gyorsam tudtam back stagebe siettem. Itt már valószínüleg az egész csapatom tudta, hogy nem jól vagyok. Sarah gyorsan a kezembe nyomott egy vödröt. Először nem értettem miért, de egy pillanattal később rájöttem, amikor újra hányni kezdtem.

- Harry miért nem szóltál, hogy nem vagy jól?- lépett közelebb a menedzserem. Nem feleltem neki egyből, csak akkor amikor megbizonosodtam, hogy már semmi se kívánkozik fel.

- Nem akartam csalódást okozni a rajongóknak.- feleltem.- Mehetünk mostmár? Leakarok feküdni aludni.- indulok meg az öltözőm felé, hogy átöltözzek és összeszedjem a cuccaimat, meg azt a csinos kis mikrót, amit láttam a társalgóban.