A barátnőm bátya llSaioumall

12.felsz vagy mersz

Tudom késtem és ezért ezer bocsi, hogy legyen valami jó kifogásom lusta voltam, eskü nem azért mert 0-24-ben Mobile legendestem. Áhhh nem.

A hó még mindig úgy eset mint ha kötelező lenne, Kokichi ennek csak őrült mert szereti a havat. Gyermeteg örömmel nézi azt a rengeteg lehullott havat.
-Imádom a telet.
Mondta Saiko mosolyogva. Rantaro rárakta a kezét Saiko derekára és közelebb húzta magához. Majd Kokichi meg dobta ő egy hógolyóval.
-Hé! Ne már Kokichi.
Nézett rá Rantaro Kokichira.
-Nincs tapi.
Mondta. Majd Ranatro is vissza dobot egy hógolyot, aztán egymást kezdték el dobálni. Mi meg csak néztük őket.
-Ez hülyék.
Mondtam.
-Ja.
Mondta, majd csak leültünk egy padra és néztük őket. Majd hamarosan meg láttuk Kaedét és Miut.
-Sziasztok.
Mondta Kaede.
-Sziasztok, mit csináltok it?
Néztem rájuk mosolyogva.
-Miu kihívót engem, hogy találkozunk.
-Oh szia Kaede és ribi.
Mondta Kokichi.
-Fogd be te kis lila szar!
Nézett rá Miu.
-És már kezdik is.
Mondta Kaede egy sóhajáts közben.
-Amúgy tényleg akartam kérdezni, hogy hamarosan itt van Himiko születés napja és, hogy azt terveztük, hogy lessz egy születés napi bulija. El jöttök ti is?
Nézett rám mosolyogva.
-Persze, mindjárt meg kérdezem őket is, ha abba hagyták.
Mutattam rájuk, mind a hárman egymást dobolták hógolyoval és szidták egymást. Ezek biztos, hogy nem normálisak. Miután végre befejezték meg kérdeztem tülök, és ők is el fognak jönni. Jövöhét kedden lessz úgy, hogy addig még van három napunk.
-Amugy tényleg ti még is mikor szakitotatok Kaede? Mert a drága barátom semmit se mondott csak, hogy vége.
-Több mint egy hete, rájöttünk, hogy csak szimpla barátok vagyunk.
Mondta Kaede.
-De ez még is, hogyan jutott pont most az eszedbe?
Nézett rá Rantaro.
-Nem tudom. Van egy meg érzésem, hogy a ribi össze fog jönni Kaedével.
-Kuss legyen te törpe.
És megint kezdik elölről a csivakodást.
-Ha már ennyire átértünk a kapcsolatokra, akkor mi van köszted és Kokichi között? Jártok?
Nézett rám Kaede.
-Igen, már egy ideje együtt vagyunk, de ezt ne mond el senkinek.
Néztem rá.
-Lakat a számon.
Tette a kezét a szája elé.
-Amugy ez nagyon cukiiii.
Mondat mosolyogva. Majd miután újra lenyugodtak végre, most már kettő plusz fővel indultunk tovább. Ahhoz képest, hogy elméletileg Kokichi és Miu nem kedvelik egymást egész jól el voltak. Másnap Kokichival vettünk valami ajándékot Himikonak, meg beszéltük, hogy mikor lessz és már csak a keddet kellet várni. Ami hamarosan el is érkezett. Mindenki elbújt valahová amíg Tenko lefoglalja Himikot. Majd meg hallottuk, hogy jönnek.
-Mindneki pofa be itt vannak!
Mondta Rantaro és hirtelen nagy csönd lett. Majd bejöttek Himikoék.
-Boldog születés napot!
Kíáltot fel mindenki egyszerre.
-Nyhe hittem, hogy el felejtettétek, biztos a varázserőm emlékeztetett titeket!
Mondta mosolyogva.
-Igen, csódálatos vagy Himiko!
Mondta Tenko miközben megölelte Himikot. Mindenki oda adta neki az ajándékát, aztán meg megettűk a tortát.
-Na akkor most jön az izgalmas rész.
Mondta Miu.
-Felesz vagy mersz! Na ki van benne?
Nézett Miu mosolyogva.
-Nekem mindegy, csak hagyd ki a perverz fétiseidet a játékbol.
Mondta Kokichi.
-Nekem is jó.
Mondta Kaede.
-Én is benne vagyok.
Mondta Himiko.
-Na akkor kezdjük is! Üljünk körbe és kérdez bárkitől bármit.
Majd mindannyian leültünk egy körbe.
-Mivel Himiko a születés napos ezért kezdje ő, de valami szaftos legyen.
Mondta Miu, gondoltam, hogy már az elején elszalad vele majd a ló.
-Uhm... Kérdezek Tenkotol, felelsz vagy mersz?
Nézett Tenkora, aki már megint szinte fangörcsöt kapott. (Tenko #1 Himiko fan)
-Felelek.
Mondta.
-Mi a bajod a fiúknal?
Kérdezte.
-Mindegyik csak degenerált, ennyit mondok csak.
Gondoltam, hogy valami ilyesmit fog mondani.
-Akkor...Kirumi, felelsz vagy mersz?
Nézett rá Kirumira.
-Felelek én is.
Mondta mosolyogva.
-Ki itt a kedvenced?
-Mindenkit egyformán kedvelek, de ha választanom kéne akkor Kokichi mert ő olyan sokat segít, meg olyan mint ha a fiam lenne.
Mondta.
-Tudtam!
Mondta Kokichi.
-E-ez a degenerált!?
-Akkor Ryoma, felesz vagy mersz?
-Legyen a merés.
Mondta unottan.
-Gyere adj egy ölelést, soha nem láttalak senkit, hogy megölelnél.
Mondta Kirumi, Ryoma csak sóhajtott egyet és megölelte. Nem igazán történt semmi egészen addig amíg Miu sorra nem került.
-Felesz vagy mersz Kokichi?
Nézett rá Miu Kokichira.
-Logikusan merek.
Mondta.
-Gondoltam, akkor pörges egyet.
Rakott elé egy üveget.
-Gondoltam, hogy nem fogod ilyenek nélkül kibírni, na és ez melyik fajtája?
Kérdezte miközben meg forgatta a szemét.
-Csak szimpla csók, de ha akarod több is lehet.
-Passzolom, de ugye tudod, hogy nálad is megállhat az üveg?
-Miu ugye, hogy nem csak azért akartál felesz vagy merszezni, hogy ezt meg csináld?
Nézett rá Kaito.
-Még szép, hogy azért, ha mondtam volna, hogy pörgesünk akkor kevesebben lettetek volna benne.
Mondta nevetve. Mindenki csak fel sóhajtott.
-Nem kedvelek nagyon Kokichi, de most sajnállak.
Mondta Maki. Majd meg fogta Kokichi az üveget és pörgetett egyet, az üveg körbe körbe forgott egészen addig amíg meg nem ált. Rantaro és köztem ált meg. Az arcom el pirult egy kicsit.
-Nyahaha! Minő balszerencse pont két fiú között ált meg! Vagy inkább ez szerecse!?
Mondta Angie.
-Kihez van közelebb az üveg szája?
Nézett oda Miu.
-Nem tudom, mint ha pont középen lenne.
Vakarta meg a fejét Kaito.
-Akkor... Mind a kettőt!
Mondta Miu egy nagy mosollyal.
-Mivan? Te nem vagy normális.
-Tudom!
Mondta nevetve Miu.
-Ch, ekkor baromságot.
Nézett rá Kokichi, majd oda ment Ranatro elé.
-Valaki löjön le.
Sóhajtott fel.
-Esünk túl rajta ne meg...
A többit nem hallotam mert bele súgta a fülébe.
-Te se vagy normális.
Néz rá Kokichi Rantarora. Majd Kokichi gyorsan meg csókolta Rantarot.
-Örülsz?
Nézett rá Miura.
-Még kihagytad Shuichit. De most legalább 10 másodperc meg legyen, ez így nem volt egy csók, és így nem is izgi.
Mutatót rám mire el pirultam.
-Te magad vagy a sátán.
Mondta Kaito.
-Szóval az emebriség idáig jutott.
Mondta Korekiyo. Majd felém fordult, el mosolyodott. Majd meg csókolt, majd hamarosan én is vissza csókoltam.
-Oké lejárt a 10 másodperc.
Valamiért mint ha meg se hallotuk volna.
-Uhm fiúk.
Mondta Kaito.
-Nehogy egymásnak esetek!
Mondta Miu nevetve Kokichi meg neki dobot valamit.
-Nyahaha! Atua szerint itt van valami a levegőben.
Mondta Angie.
-Akkor Auta abba hagyhatja a lélelgzést, és akkor neme fogja már érezni mi van a levegőben.
Mondat Kokichi. Majd már nem igazán folytatuk a játékot csak beszélgetünk, ettük a maradék tortát és írtunk. Ja Miu hozott piát. Kokichi meg Kaito azon versenyeztek, hogy kitud a legtöbbet inni anélkül, hogy berugnának.
-Ez szerintem rossz ötlet, hagyjátok abba.
Mondat Kaede.
-Még mit nem! Meg mutatom neki, hogy sokkal jobb vagyon nála!
Mondat Kaito miközben lehúzott még egy felest.
-Csak álmaidban te űr bolond.
Mondta Kokichi, ez az egész addig ment míg mind a ketten részegek nem lettek. Egyáltalán meg iniuk se szabadna.
-Én jhobb vagyok!
Mondta Kaito.
-Ch... Vicces!
Majd hamarosan el érekezt az a rész, hogy a többiek is elkezdtek inni, csak ők nem lettek részegek.
-Mondtam, hogy nem lessz jó vége ennek.
Mondta Kaede.
-Ne aggódj! Amúgy is ha valaki részeg ilyenkor derülnek ki a legszaftosabb titkok. Valyon mi Kaito legkínosabb titka? Hé Kaito te szereted Maikit?
Kiáltot oda neki.
-Meg akarsz ha..
Végig se tudta mondani mert Kaito még ölelt, szegényke fülig pirult.
-Nagyon dhe nagyon szeretem.
Mondta.
-Hop egy szerelmi vallomást.
Mondta Ranatro.
Kokichi is rajtam csinpaszkodott úgy, hogy nekem se volt jobb a helyzeten mint Makinak. Majd leültem a kanapéra.
-Na és élvezed az estét Himiko?
Jött ide Miu, és ránézett a velem szemben ülő lányra.
-Igen, a fiúk is viccesek.
Mondta. Majd Kokichi hirtelen bele ült az ölembe, és elaludt.
-Asszem Kokichi kidölt.
Mondta Kaede.
-Há! Tudtam, hogy buzi!
Mondta Miu.
-Te is az vagy.
Nézet rá Kaede.
-Én asszem megyek, Kokichit is haza kell vinni.
Néztem rájuk.
-Oké szia Shuichi!
-Sziasztok!
Majd elindultunk, Kokichit a hátamon vittem, 10 perc alatt már ott is voltunk.
-Szia Shuichi, mitörtént Kokichivel?
Nézett ránk Saiko.
-Egy picit ivott.
Mondtam.
-Részeg?
Kérdezte.
-Igen.
Mondtam, majd sóhajtott eggyet. Felvittem a szobájába és lefektettem az ágyba. Majd lementem Saikohoz és mindent elmeséltem neki, majd felmentem a szobába lefeküdtem Kokichi mellé és hamarosan el is aludtam. Ez a nap fárasztó volt, de jó is egyben.