La La-land [Taehyung ff.] - Befejezett

Chapter 29

Nina pov's

El kellett mennie. Otthagyott engem azzal a szóval, amivel teljesen leblokkolt. Szeretlek. Milyen jó neki, hogy tudja, mit jelent ez az érzés. Nekem elképzelésem sincs. Csak annyit tudok, hogy nem közömbös, és most azt akarja, hogy egyel feljebb lépjünk.

- Végül is, ha már dugtatok nem mindegy? - vont vállat Rina.

- Látom te már teljesen jól vagy - forgattam meg a szemem, mire felnevetett.

- Igen, elememben vagyok. Ma megyek haza. Kivettem két hét szabit. TeoJin-re majd én vigyázok, de meg fogunk látogatni.

- Köszönöm.

További másfél hét semmittevés után az orvosok úgy döntöttek, hazamehetek. Egyedül Tae és Anonymus143 tartották bennem a lelket. Minden nap bejött hozzám, az ismeretlen haverom pedig minden éjjel szórakoztatott. Így könnyebb volt a tény, hogy egyedül vagyok egy lyukkal az oldalamon egy sötét szobában, aminek amúgy fehérek a falai.

Még aznap se tudtam elhinni, hogy kimehetek, mikor Tae beültetett a kocsiba. Még mindig fájt a seb, de már sokkal jobban nézett ki. Mivel a fele cuccom már Taehyungnál volt - még az is, amit Rinához vittem, nem is kellett gondolkodnom, hogyan - így nem volt szükséges hazamennem.

- Na menjünk! - csapta össze tenyerét, mikor beértünk a lakásba.

- Mégis hova? - vontam fel a szemöldököm.

- A fürdőbe. Egyedül nem tudsz zuhanyozni ez miatt, nem?

- Hagyjál! Nem jössz be velem oda!

- Mi? - háborodott fel gyermetegen. - Miért? Láttalak már, és különben is csak segíteni akarok!

- Megmosni a melleimet? - vágtam vissza neki.

- Is - vont vállat csábos mosollyal.

Végül a perceken át tartó vitánkat lezártam azzal, hogy bezárkóztam a fürdőbe. Taehyung, amíg meg nem hallotta a víz csobogását, az ajtót ütögetve könyörgött, hogy csak hadd kukkantson be, nincs e semmi gond. Nehezen oldottam meg, mert a meleg tényleg rossz hatással volt a sebre, de muszáj volt lemosnom az oldalam. Ez a háromnaponta zuhanyozok dolog nem tetszett, még akkor sem, ha egész nap csak feküdtem.

Furcsa volt az a nagy csend, amit az után tapasztaltam, hogy kiszálltam a kabinból. Felvettem a hálóingemet, és lassan kinéztem. Taehyung a kanapén ült, előtte egy nagy piros doboz, ami tele volt kötésekkel. Épp az egyik fertőtlenítőnek kinéző üveget nézegette, próbált rájönni, mit is kell vele csinálni.

- Leveszed az ingedet? - mosolyodott el, mikor elé álltam. Kezében tartotta a fáslit, így tudtam, most semmi hátsó szándék nincs a fejében.

- Nem. Ennyit engedek - mondtam, és felhúztam, hogy jól a sebre lásson, de a melleimre ne. Taehyung lebiggyesztett ajkakkal elkezdte pepecselni a seb körüli részt, majd egy másik, kissé hideg érzetű krémmel a sebet. Úgy csinálta mint egy profi annak ellenére, hogy az előbb nem tudta hova tenni a dolgot. Végül a fásli helyett úgy döntött, hogy csak a sebet ragasztja le. Elővett egy nagyobb anyagot, és a széleit a bőrömhöz ragasztotta. Ismertem, tudtam, hogy kurvára fog fájni, ha le akarom majd szedni. Ráadásul még nem is fürödhetek, úgyhogy leáztatni se fogom tudni.

- Kész is - húzta ki magát büszkén. - Most pedig kérem a jutalmam.

- Az orvos azt mondta, még legalább fél évig nincs szex - fontam keresztbe a karom.

- Mi? - képedt el. - Fél év? És én addig mit csinálok? - mielőtt bármit mondhattam volna, fejét az ölembe hajtotta, és a hasamnak dörgölőzött mint valami kismacska. - Csak egy kicsit. Lécci - húzta el a végtelenségig az ,,i"-t. - Legalább a melleidet hadd fogdossam este.