A Múlt Rabja [❗2. Kötet❗] [(Befejezett)] [ DL ff.]

Kilencedik Fejezet +16

Elnézést kérek, a végén lehet kicsit elragadtadtam magam nem tudom, hogy ez mennyire számít huncut tartalomnak XD

❄️❄️❄️❄️❄️❄️❄️❄️❄️❄️❄️❄️❄️❄️

- Értem. Szóval ezért kellesz annak a fickónak. De mire akarja felhasználni a másságod...? - tette fel Carla a kérdést magának -

" Engem az jobban érdekelne, hogy hogyan... "

- Minden esetre, veszélyes egy halandó vagy. Tájékoztatom az öcsém, hogy vigyázzon mire gondol, amikor megharap.

- Hogy?! Ő is--?

- Ez hízelgő, de nem hiszem, hogy lehetsz egyedül az én zsákmányom. - mosolyodott el, majd felhúzta a sálat, ami ismét eltakarta az arcát -

- N-Nem úgy értettem hogy... - Jöttem zavarba -

- Hm. Aranyos vagy, egy halandóhoz képest. - mondta, miközben elfordult -

Felkaptam e fejem meglepődve, de addigra elhagyta a szobát. A zár kattant, nem hagynak egérutat.

- Valyon most hogy van Yui-chan?
" Látni akarom..."

Eközben a szürkére borult égbolt alatt a Sakamaki birtokon Yui épp a nappaliba tartott, tekintete kissé elbambult volt.
Hirtelen megbotlott egy kis gyűrődésben a szőnyegen, de mielőtt arcra esett volna, egy erős kéz megtartotta megfogva a derekát.

- Mit csinálsz Chichinashi? Figyelj már a lábad elé! És ne aggódj amiatt a lány miatt annyira! - mondta Ayato utasítóan -

- De... - Yui elhallgatott -

Ayato selytelmesen elmosolyodott.
- Tudom, mitől fog kimenni a fejedből.

Ayato Yui mögött maradt, átkakorla mind két kezével a derekát, aztán beleharapott a lány nyakába.

- A-Ayato-ku....n.....

Ayato egy rövid idő után abbahagyta az ivást.
- Csak élvezd az agyaraim, és felejts el mindent...

Ezután visszahajolt Yui nyakához, és folytatta az ivást. Yui rárakta egyik kezét Ayato őt szorító karjára, és kábultan nézett maga elé. Majd lehunyta a szemeit, és keze lecsúszott Ayatoéról.

- Ayato. Mennyire vagy értetlen? Annyiszor elmondtam már. Az efféle tevékenységeket a szobádban folytasd.

- Ch...! Ma különösen idegesítő vagy Reiji.

Ekkor megjelent Laito.
- Azóta ilyen feszült, mióta az az emberlány eltűnt. - mondta kissé gúnyosan -

- Nem kérek a gyerekes piszkálódásból. És ami azt illeti, mást jobban megviselt annak a nőnek a hiánya. - mondta Reiji hideg hangon -

- Igaz is... Shu-t azóta nem látni, mióta elment azokhoz visszahozni a lányt. - gondolkozott el Laito - De nemhogy visszahozta, Usagichi még messzebb van, mint volt.

Yui erre Ayato mellett tántorogva állva, szomorú arccal nézte a földet.
- Remélem Himari-san jól van...

- Én a helyedben nem nézném ennyire le azt a lányt. - Jelent meg Subaru -

- Subaru-kun. Hogy érted? - kérdezte Yui érdeklődve -

- Az a nő...ravasz. - válaszol Subaru -

- Hah...?

- Nem ismerheted nagyon, ha még ezt sem tudod Bitch-chan. - gúnyolódott Laito -

- Erről jut eszembe. Te tudtad, hogy mit tud az a lány, ugye Reiji? - faggatózott Ayato -