Álmokon túl

16.Fejezet

Rachel

Óra végén kitámolyogtam a folyósóra. Szédültem és kissé rosszul voltam. Néhány embernek nekimentem, de nem hiszem, hogy bocsánatot kértem volna. Pedig ők nem tehetnek semmiről. Én szúrtam el. De nagyon.
Oké ez nem jó. Nagyon nem jó. Nincs se ötletem se mobilom. Gar most biztos ideges, hogy mi lehet. Jajj.
- Hé Rachel!-integetett nekem Scarlett, ahogy kilépett az egyik teremből.
- Hé!- válaszoltam elhalóan.
- Mi a baj?
- Hát izé...
- Ó, ez megint egy olyan dolog, amit nem mondhatsz el?
-Valami olyasmi.
-Figyelj látom, hogy baj van. Kérlek hagy segítsek.
Olyan kétségbeesetten nézett rám mint, ahogy én nézhettem ő rá.
- Jó legyen.- adtam meg magam.
Ünnepélyesen bólintott. Körbenéztem és berángattam a már üres terembe, ahol az előző órán poshadtam. Lehuppantam az egyik padra majd intettem neki, hogy ő is tegyen ugyanígy.
Miután kényelembe helyezkedtünk vettem egy levegőt. Nem kell mindent tudnia. De segíthet.
- Szóval az a helyzet, hogy spanyolon elvették a mobilom és csak a szüleim vehetik át suli után.
- Au, ez nem jó Csajszi.
-Hát igen figyelembe véve, hogy a szüleim nincsenek a városban
-Nincsenek? Hogyhogy?
-Munka.- válaszoltam tömören.
Elgondolkodva pillantott rám.
- Értem. Tehát azt szeretnéd, ha segítenék visszaszerezni a telód.
- Valami olyasmi igen
- Ez nehéz lesz. Van ötleted?
Éppenséggel egy akadt, de ahhoz le kell lepleznem magam.

Lassan lopakodtam előre a folyosón kerülve a kamerákat. El se hiszem, hogy ezt csinálom. Amint biztonságosan elhelyezkedtem az egyik oszlop mögött intettem a tettestársamnak és ő is elindult. Mikor elért mellém összenéztünk. Én elindultam még mindig a kamera takarásában, hogy kiiktassam a térfigyelőt. Ahogy beburkoltam a varázslatommal egy hang megszólalt.
- És most?-suttogta.
- Most jön az a rész, hogy te mész előre.- válaszoltam neki még mindig a" ködöt" tartva, ahogy Scarlett nevezte.
Láttam a szemén, hogy nem szívesen teszi ezt, de elindult. Halkan lépdelt előre a folyosón, amíg a spanyol tanárunk szobája előtt meg nem torpant. Ismét visszanézett rám és én megerősítésként bólintottam. Egy mély levegőt vett majd kopogott. Semmi válasz. Felém intett én pedig idegesen lépdeltem előre.  Fél kezemmel a varázslatomat irányítottam, másikkal meg az ajtót próbáltam kinyitni.
Scarlett őrködött, amíg én a zárral szenvedtem. Amint kattant a zár szóltam neki.
- Siess!- tettem még hozzá sürgetőn. A terv az volt, hogy amíg én kint elintézem a kamerát és mindenkit, aki erre jönne, ő addig kicseréli a telefonját az enyémre. Bár nem hasonlított a telefonunk reméltem, hogy ez Mr.-nek nem fog feltűnni. A biztonság kedvéért Scarlett levette a rikító és könnyen megjegyezhető tokot a mobiljáról.
-Kész.- lépett ki halkan és a kezembe nyomta a mobilom. Sietve menekültünk a tetthelyről.
Amint biztonságos távolságra voltunk a szobától megálltam. Scarlett rám mosolygott.
- Sikerült!
- Igen sikerült. El se hiszem! Nagyon köszönöm.
- Szívesen. Örülök, hogy segíthettem és végre elmondtad az igazat. Még ha nehezen is hihető.
- Hát igen.
- És most?
- Hát... vagy felhívom Gart vagy ... igazából nincs vagy.
- Az jó akkor tedd azt. Bár fogalmam sincs ki az a Gar.
Elmosolyodtam a hangsúlyán, majd a telefonomba bújtam. 3 nemfogadott hívás és 8 üzenet. Gartól és Donnától.

Chat

Donna mommy❤: Eddig minden okés, gondoltam szólok, hogy ne aggódj. Szeretlek❤

Ez kedves. Teljesen el is felejtettem még miattuk is aggódni. Köszi Donna.

My favorite baby🥰: ❤

Azért szeretem és mégiscsak elment a kedvemért Dawnnal.
Huh nézzük Gart.
Tiger Boy🐱: Van valami terved?
Tiger Boy🐱: Rachel!
Tiger Boy🐱: Hé, mi történt?
Tiger Boy🐱: Baj van?
Tiger Boy🐱: Miért nem veszed fel?
Tiger Boy🐱: Akarod, hogy átmenjek hozzád?
Tiger Boy🐱: Felhívjam Dicket?
Basszus az utolsót majdnem 40 perce írta.
Rae😋: Neeeee!

Bár lehet már késő. Jajj mondd, hogy nem hívta fel!

Rae😋 hívást indított.
Tiger Boy🐱 csatlakozott a híváshoz.
-Hé Rach jól vagy?- kérdezte aggódva Gar.
-Persze, persze minden oké.
Scarlett érdeklődve figyelt engem.
- Miért nem vetted fel? Történt valami?
- Elvették a telóm, de semmi különös.
Van fontosabb dolgunk. Tudod a buli. Valami ötlet?
- Hú figyelj, fogalmam sincs. Talán nem lesz gond.
Ez gyanúsan hangzott. Garnak szoktak jó ötletei lenni ezért is hívtam.
- Hát ezt nem hiszem.
- Figyelj egy buli még nem a világ vége. Melyik tini nem rendez bulit, ha üres a ház?
- Aha tudtam! Jason beszélt rá ugye? Azt hittem te mellettem állsz!!
- Mi?? Neeem.- bár hallottam a hangján, hogy megbicsaklott.
- Jó akkor tudod mit? Nem érdekel. Felhívom Donnát.
-Azt biztos nem! - szólalt meg mögöttem egy hang.  Megfordultam.
- Jason,- sziszegtem a fogaim között- mit akarsz?
- Megakadályozni egy katasztrófát!
- Megakadályozni? Hiszen te indítottad el!
- Ez nem igaz. Meséld csak el, hogy miért nem lesz otthon senki? Hm? Miért ment el Dick? És Donna?
Oldalra pillantva láttam, hogy Scarlett érdeklődve figyel. Szuper ennyit arról, hogy nem akarom, hogy mindent megtudjon.
- Az nem tartozik rád.
- Hova ment Dick?- lépett felém fenyegetően.
Kihúzva magam, önelégülten vágtam az arcába: Gothambe.

Köszönöm a türelmeteket bébik. Én is nagyon vártam már a folytatást és bár rövidke lett, de holnapra terveztem feltenni a folytatást. Ha tetszett csillagozz! :)  Tudjátok kell a visszajelzés...