i'm worse | azahriah novels.

4k love

az idei karácsony teljesen más, mint az eddigiek. gondolnád, hogy éppen félig sírva, félig nevetve, érzelmektől túltengve ülsz le karácsony estéjén egy novellát írni? nem, én sem. de a születésnapjaik közeledtével még inkább túlteng bennem az a gondolatáradat, amely már hónapok óta szándékozik papírra vetődni, csak eddig nem volt itt az ideje. most viszont eljött.

tudod, van az az érzés, mikor minden túl frankó, aztán pedig hatalmasat koppansz. egy unalmas előadáson ülsz péntek délután. random rád írnak társkeresőn. legalább hatvan emberrel beszélgetsz, de azért vele is. kitalálja, hogy látni akar. te belemész, mert miért ne? találkoztok is, sétáltok, még a vasútra is elkísér. hibát követsz el, már akkor kezdesz érte odáig lenni. pedig kellene intő jelnek lennie a fejedben, hiszen fiatalabb nálad és ugyanmár, tipikus rosszfiús külseje van. másnap meglátogat téged. bejárjátok szülővárosod minden pontját. te megfázol aznap, de az sem érdekel, érzések kezdenek el fűteni belülről. a nagymamád még meg is invitálja egy vacsorára, ő pedig lekési a vonatot, de képes 60 kilométert sétálni, csakis miattad. majd aztán a következő héten a tó körül sétálgatva megkérdezi, leszel-e a barátnője. természetesen igent mondasz.

minden egyes percet együtt töltetek, eleinte még a suliból is lóg miattad, együtt alszatok a koliszobádban, együtt buliztok szerdánként, olyan dolgokat nézet veled, amikre te alapból nem lennél vevő, de érte bármit. hazaviszed, imádják otthon, még a kistestvéreddel is törődik. családot, házasságot, gyerekeket terveztek, szinte mesebeli a kapcsolat köztetek. mintha már igaz sem lenne. a telefont is elrakja, veled foglalkozik, főz neked, együtt fürdetek, még a szex is varázslatos vele. majd egyszer meglát sírni. "minden egyes könnycseppel lehull egy csillag az égről" - ezt mondja neked. majd nyilván jobban kezdesz el sírni. aztán mesélni
kezd neked.

te egy csodálatos váza vagy. porcelán, ami drága és törékeny. mindenki a csodádra jár. teád forró és ízletes. mindenki szereti. s van egy kő, mely szürke, szabálytalan, kemény. mindenki csak elrúgja őt maga mellől, hiszen csak egy kődarab... amely éppen véletlenül a porcelánon landol, ezzel összetörve azt. a kő nem tudja megjavítani azt, amit tönkretett. a teád szétfolyik, többet nem járnak a csodádra. egy arra járó ember mindig meg tudja javítani, de az anyag sértett marad és mindig másfajta teát öntenek beléd. azt gondolnák, gyenge vagy. de mi van akkor, ha a porcelán egyébként belülről nem is porcelán, hanem vas, aluminium? törhetetlen, sérthetetlen. folyamatosan egyre csak forróbban tartja azt a teát és mindig védve a kövek elől. többé már nem bánthatnak...

ahogy telnek a napok, megismeritek egymás sötét oldalát is. azt, hogy a pánikrohamok felemésztenek téged, s ezt minden egyes alkalommal szóvá teszi neked. de te is a drogokat, képes beszívva elmenni hozzád...toxikussá válik a kapcsolatotok. megfenyeget, miután a legjobb haverodnak szerelemre utaló beceneve van a messengeren. a haverjaival figyeltet, amikor te kikapcsolódni mész a barátnőiddel. megveretnek, ha ő nem intézi el a dolgait...fosol, és még a snapchat fotóiddal is visszaélnek. kioszt, megaláz...csupa rossz dolog.

természetesen te mindent megteszel érte. főzöl, mosol, takarítasz, rohansz vele a kórházba, amikor felmerül nála a vakbél gyanúja. vasárnap este, covid alatt, a kinti iszonyat hidegben, a kórház udvarán fosod szanaszét az agyad miatta, nem akarod, hogy bármi baja essen. de hálisten mindent rendben találnak. még azt is vállalja, hogy a te bajodban is melletted áll, részt vesz a kezelésben, melletted áll, amikor a szüleid megbetegszenek, ellát téged, segít elviselni a kiállhatatlan családját, vele vagy...

majd egyszer csak elhagy. olyan gyorsan takarodik el az életedből, amilyen gyorsan csak érkezett. az utolsó este már nem megy vissza hozzád a koliba. nem alszik veled. többé már nem ír neked, nem keres, még az óvadékot sem fizeti vissza. elfelejtett, talált jobbat, leszar téged. a snapeket azért visszajátsza, ha kiraksz magadról egy képet, belájkolja, de ennyi. nem érdekled. s tudod...az az igazság, hogy már téged sem.nem hat meg ez az egész. dühöngesz, de már nem sírsz miatta. nem érdekel.

kiöltek belőled minden érzelmet a toxikus kapcsolatok. azt érzed, nincsenek érzelmeid. emiatt másnap halál nyugodtan találkozol a haveroddal és teszitek meg azt, amit akkor kurvajó bosszúnak gondolsz, s még élvezitek is egymás társaságát. aztán hazamész a koliból. vizsgáid vannak. onnantól kezdve semmi nem érdekel téged. átkattant benned az, aminek már korábban is kellett volna. a messzi barátnőd kapcsolata rádöbbentett arra, hogy te is megérdemled azt a csodát, amit ő is átél minden egyes nap. megérdemled azt, hogy igenis, őszintén, tiszta szívből szeressenek téged. annyira komolyan elhatározod magad a tény mellett, hogy kiállsz, s csakis magadra koncentrálsz. hihetetlen magabiztossággal és határozottsággal futsz neki a vizsgaidőszaknak, szinte eszed a tanulnivalót és a vizsgákat, nem hisztizel, nem nyafogsz, minden úgy alakul, ahogyan te akarod - ezt is kijelentetted, csak manifesztálod a dolgokat, mert ébredsz. ráébredsz arra, hogy a legjobbat érdemled. valóra válnak a céljaid. a pszichológusaid büszkék rád, hiszen magaddal foglalkozol éppen. fejlődsz, épülsz, a legjobb verziód fog visszaköszönni rád a tükörből. elvagy a magad kis világában.

érkezik azért néhány srác az életedben. az egyik réteg természetesen hülyének néz és szórakozik veled, de aztán vannak azok is, akik imádnak minden egyes veled töltött percet. találkozol azzal az eggyel, akihez úgy érzed, földöntúli érzelmek fűznek, hiszen minden jel stimmel és kísértetiesen ugyanolyan a személyiségetek. bár kételkedsz, s azt érzed, nem kell más, eltöltesz nála pár napot, közben pedig stabilabbak lesznek az érzéseitek egymás iránt. bár bizonytalan vagy, hiszen rengeteget beszéltek olyan témákról, amik neked sajnos érzelmek nélkül is könnyen jönnek - meg, mert minden kapcsolatod így kezdődött... de te alakítasz mindent.

tudd, hogy a te kezedben az irányítás. amíg te sugárzod az energiád, minden földöntúlian úgy történik, ahogyan annak lennie kell. s ez így van rendjén. addig senki sem bánthat, s nem kell többet azt a sort ismételgetned, hogy "te tényleg hazudtál nekem..."

boldog karácsonyt drágák🎄❤️ hónapok óta küzdöttem ezekkel az érzelmekkel, de végre ezt is sikerült kiadnom magamból. pule továbbra is egy isten💚