Szeretlek (Taekook ff.)

🦋2.évad 4.rész🦋

Jungkook szemszöge:

Amíg Jin és Mingyu a konyhába ügyködtek, elővettem a laptopomat és valamiért muszáj volt megtudnom miért állta körbe, Yoongit és Taehyungot ennyi ember.

- Na akkor keressünk Kim Taehyung. - motyogom, de ahogy beírtam nem adott ki semmit.

- Akkor mit írjak be, Hmm.. Min Yoongi. - újabb sikertelen. Valami itt nem stimmel, mit mondott Mingyu mikor meglátta őket, nem is a rendes nevüket mondta.

- V? - irtam be, de azt hittem elájulok amit láttam.

Itt volt konkrétan minden Taehyungról. Mikor született, hol lakik, melyik sulikba járt, és a cég aminél modell. Nem is akár milyen, konkrétan Kína legjobb modellja lett.

Rákattintottam a legelső linkre amit kiadott, és kis olvasások után meg is találtam melyik cégnél is van, és valamiért elég érdekes volt a neve.

- MoonStar. Na várjunk csak. - írom be a keresőbe.

- Bazdmeg Mingyu. - csapom le a laptopot, na jó nagy szarba vagyunk.

- Tehát, Kim Taehyung vagy művész nevén V, Kína MoonStar legnagyobb modellja, aki 2 évvel ezelőtt lépet be az ügynökségbe. MoonStar ügynökség vezetője Han urat, megtalálták két napja az irodájába meggyilkolva. Tudjátok ez mint jelent?? - nézek rá Mingyura, és Jinre akik türelmesen végig hallgattak.

- Hogy kurvára kinyírtuk Taehyung karrierjét. - hajtom le a fejem.

- Na, én megmondom neki. - teszi le Mingyu a villát.

- Figyelj Jungkook. Hannak van egy fia, Jisung ő fogja átvenni a céget. Szó nyugi van, Taenek megmarad az állása, meg ha így is lenne, ne tudd meg hány cég akarta már felvásárolni. - veszi elő a telefonját.

- Mindenki V-t akarja, lassan megvan a 90M-os tábora, és ez még csak a kezdet. - lapozott tovább, ha ennek egy egész regény van a szerelmemről...

- Rejtélyes a múltja, semmi interjút nem mond az iskolás éveiről, titokzatos a rajongói szerint, a nevét se publikálta, de sajnos kiszivárgott, ami egy insta oldalt leplezett le. - folytatta, bennem meg az ütő is megállt.

- Valami Big.Dreams oldal vezetésével vádolták meg, és valami mrjeonDaddy is közte volt. - húzta fel a szemöldökét.

- De a cég elrendezte annyival hogy egy őrült rajongó, és priváttá tetetette az oldalt. - fejezte be.

Szóval Taehyung tagadja múltját, akkor nem is akar rám emlékezni. Pedig nem én akartam elhagyni, mindent megtettem. Amikor ide vissza jöttem az egész két évem arra ment el hogy Tae után nyomoztam, de semmit nem találtam. Olyan tökéletes tüntettek el mindent, hogy esélyem se lett volna, semmi információ szerzésére. Melody és Jimint San halála után kiiktattam, Mingyu meg a szívemhez nőt. Ő volt mellettem mindig, na meg Jin. Őket semmiképpen nem akartam elengedni.

- Tehát a hallott szerelmed, úgy látszik nagyon is él. - tette le a villát Jin is.

- De én egyet nem értek, ha Taehyung nem hallott akkor Eunwoonak még élnie kéne. - na igen, nem értem. Bevédte Sanékat, mondjuk akkor nem annyira bánom hogy hallott.

- Nincs miről beszélnünk, akkor is San oldalán volt, egyet tudtak, ha Taeről volt szó öltem is, mást nem igazán kellett betartani. - nem arról van szó, sajnáltam Eunwoot néha azért jo tanácsokat adott, de nem állt mellém és ez fájt.

- Akkor nézzük a tényeket. Él Taehyung, oda mész kibékültök, randi, csók, dugás, házasság, nász út, ház, gyerek. - csapja össze a tenyerét Mingyu.

Én nem bírtam tovább pofán nevettem.

- Hát ez meg? - lepődött meg azonnal, de én a nevetőgörcstől megszólalni se bírtam.

- Ha te tudnád hogy milyen bonyolultak voltak már, tanár-diák kapcsolatban akkor te is szembe röhögnéd ezt a ki jelentésedet. - pakolja össze kuncogva a koszos tányérokat Jin.

Én egy idő után már a könnyeimet törölgetve, egyenesedtem fel es köszörültem meg a torkom.

- Tehát, Khmm.. - nevetem még halkan.

- Ha így oda állnék Taehyung elé, hamarabb tapossa ki a belem, mint hogy velem kibéküljön. Ja és még a jobbik változat. - veszek elő egy zsebkendőt.

- Miért mi az ennél rosszabb? - húzta fel a szemöldökét.

- Azt hogy ezt Yoongi csinálja meg, aki már suliba is ilyen volt. - na az szép lenne, a hírekbe.

A híres Agust D a helyi maffia főnöknek a belébe totyog. Na jó ez beteges, de nagyjából így nézne ki.

- Ez borzalmas. - hüledezik Mingyu.

- Ez van, így is hallott vagyok. - megyek az ajtóhoz, és húzom fel a maszkom.

- Hova hova? - jön hirtelen Jin, ez megérzi hogy hova akarok menni?

- Sétálni, muszáj kiszelőztetni a fejem. - mondom majd lépnék is ki, de utánam kap.

- Minimum két óra múlva itthon. - néz rám fenyegetően, esküszöm utoljára anyám nézet igy rám.

- Értettem emoa. - spurizok ki, mielőtt megverne.

Pár perc sétálás után meg is érkeztem oda ahova akartam, igen ez nem más mint a tenger part. Ahova Taevel jöttünk az évfordulónkon.

Soha nem is fejeltem el hogy azt kértem csupa lila színbe jöjjön, és a legdögösebben nézet ki.

Viszont minden nap kijövök ide azóta, hátha egyszer arra fordulna a sors hogy ez az egész csak egy rossz álom, és éppen itt sétálok Taehyunggal kezén fogva, és azt beszéljük hogy mikor költözünk össze, ahol egy kiskutyát fogunk nevelni.

Azt se felejtettem el, mindig akart egy kutyát, akit Taninak vagy Yeotannak akart elnevezni.

- Még is olyan közel vagyunk, még is mesze vagy. - nézek fel az égre, majd a partra.

Nap lementéről is ő jut eszembe, mindig őt néztem és mondtam hogy gyönyörű, ő sokkal jobban vakított mint a nap.

Oldalra nézek, Tae helyének alkalmából, viszont akkor megpillantottam valakit, aki erre felé tart.

Hunyorognom kellet egy kicsit hogy vajon ki lehet az, de mikor egy kicsit közelebb jött észre vettem hogy ez a valakit full lilába van.

Csak egy ember jön ide lilába...