[név] szemszöge:
Reggel fölkeltem, és sajnos vissza kellett mennem a kollégiumba. Szuper, majd talán szervezek Katsukival egy találkozót mert szét unom az agyam és még csak hétfő van... szóval 5 nap, mivel Bakugou csak vasárnap délután ér rá.. jajj, mindegy, valahogy csak rá tudom venni a találkozásunkra..
El akarom mondani neki a titkomat... de nem biztos- nem tudom... Igazából akkor lenne alkalmas elmondani neki amikor kávézunk. Vagy mikor? Ahj ez olyan nehéz nekem, hiszen ő egy hőstagozatos, az apám meg egy gonosztevő, és ráadásul, ők ős idők óta ellenségek a hősökkel...
Hát, csak nem hajít el azért mert az apám egy gonosztevő.. na mindegy, szólok anyának és összepakolok. Akármennyire nem akarok vissza menni, muszáj. Ráadásul hogyha nem megyek vissza ma, ahogy megígértem, az igazgató letépi a fejem. És azt nem akarom..Lassan sétáltam le a lépcsőn és köszöntöttem anyumat.
- Jó reggelt, anyu... - mondtam.
- Jó reggelt, drágám.
- ...vissza kell mennem a kollégiumba.
- Óh, oké... akkor menj! Legyél jó.. - hallottam a hangján, hogy szomorú volt. De nem tehettem semmit, holnap amúgy is dolgozat lesz biológiából. Nem maradhatok.
- sajnálom.. anyu.
- Semmi baj, drágám. Tudom, hogy mennyire fontosak neked a tanulmányaid.
- Igen.. azok! - Egy vidám mosoly kerekedett fel az arcomon.
- és meg foglak rendszeresen látogatni!! - mondtam lelkesen.
- Az jó lesz. - kuncogott.
- Hát... akkor megyek.. - sóhajtottam, és megindultam a lépcső felé.
Hallottam anyukám sóhaját és nem tudtam mit tenni, de mégiscsak sajnáltam. Nem akartam ott hagyni, mert amikor nem vagyok ott totálisan egyedül van. Szegény...
Amikor elkészültem, megkaptam a reggelimet és beraktam az uzsis dobozomba. Sietnem kellett, mert így is késésben voltam. Nem volt időm semmire, így miután elköszöntem anyától kiléptem az ajtón és rohantam az iskolába amilyen gyorsan csak tudtam.
Amikor végre odaértem, bele ütköztem a legbunkóbb bandába. Remek. Életem legjobb napja...- Nocsak nocsak~ kit látnak szemeim?~ - mondta az egyik fiú.
- Biztos [gúnynév] az! - Mondta a másik srác.
- fuss, te idióta! Vagy talán félsz használni a képességedet? - mondta az egyik lány.
Az volt az igazság, hogy igen. Féltem használni a képességemet. Egyáltalán nem akartam őket megölni.. a képességem "Lánc" vagyis azt jelenti, hogy bármit leláncolhatok, felemelhetek vagy felhúzhatom magam pl. egy háztetőre. Nagyon erős és meg is tudok vele fogni bárkit, és neki hajíthatom egy háznak, fának, akár a földnek. De ennek van egy hátulütője, mint minden képességnek. A hátulütője az, hogyha esőben vagy vízben használom, berozsdásodhat és hogyha ezt így csinálom 10-15 percig, használhatatlanná válik és azon a napon már nem megy a használata. Én pedig könnyen rosszul leszek az ilyen helyzetekben és könnyű eséllyel elájulhatok.
- Nem futok. És igen, hogyha használnám a képességem, nagy lehetőséggel meghalnátok, vagy csúnyán megsérülnétek és azt nem akarom. - förmedtem rájuk és egy könnyű mozdulattal elsétáltam mellettük. Mikor bementem az osztályterembe lassan a többiek is bejöttek utánam pár perccel.
Órák után úgy voltam vele, hogy bemegyek a kollégiumba. Talán felhívom Bakugou-t. Nem tudom..Bakugou szemszöge:
Még mindig volt egy hülye történelem óra hátra, de szerencsére utána már végre szabad vagyok. Utálom, hogy az osztályba egy pillanat nyugtom sincsen. Annak a hülye nyominak meg mindig babrálnia kell a füzetét.. már az agyamra megy. Vigyázz Deku, mert egyszer úgy felrobbantalak, hogy nem úszod meg szárazon!!
Az órák végén a táskámba pakoltam a cuccokat, a többiek már elindultak, viszont fura haj meg várt engem.
- Bakugou, mehetünk?
- Igen.. - sóhajtottam.
- Akkor induljunk! - szólított fura haj.
- Jólvan.. - morogtam, és elindultunk.
Amikor beértünk a kollégiumba, le ültem a kanapéra és bekapcsoltam a telefonomat.
Pár óra elteltével a kanapén ülve szét untam az agyamat, így gondoltam lefekszem aludni miután lefürödtem.
Így is lett, felmentem a szobámba és éppen kezdtem levetkőzni amikor megcsörrent a telefonom. Gyorsan vissza rángattam magamra a nadrágot, amit még csak félig húztam le és válaszoltam a hívására.- Helló. - szóltam bele a telefonba.
- Szia Bakug- VÁRJ TE FÉLIG MEZTELEN VAGY!! - Erre elpirult és én meg elvigyorodtam. Tetszettem neki, valahogy gondoltam.
- Igen, de csak félig. Örülj neki. - vigyorodtam el.
- KATSUKI!!! - Annyira elpirult, hogy túl tett Eijiro haján is. Én persze elröhögtem magam.
- ... - ahogy gondoltam, egy szót se bírt szólni. Heh.
- Amúgy éppen mentem volna fürdeni, de mindegy. - mosolyodtam el.
- Óh, akkor jó, menjél fürdeni! Utána visszahívlak. - Mondta.
- Nem~ majd miután leraktuk. - morogtam, és láttam, hogy elpirul.
- o-oké...ömm- izé. - dadogta a szavait én meg kérdően néztem rá.
- Mi a baj? - kérdeztem, mire ő rögtön válaszolt.
- Tudunk találkozni... valamikor mostanában? Vagy... nem?
- Igen, tudunk. De csak szerdán és akkor is csak késő délután.
- Akkor pont szabad vagyok. Iskola szünet lesz mert a tanárokat hívják csak be, szóval nem kell bemenni.
- Az jó. Találkozzunk a házadban~ - mondtam egy széles mosollyal az arcomon.
- ma nagyon perverz vagy.. - kuncogta el magát.
- De csakis miattad vagyok ilyen.~ - mondtam egy mélyebb hangon. Tudtam, hogy emiatt elpirul, ezért csináltam.
- Idióta.. - mormogta.
- De a te idiótád. - mondtam és erre kikapcsolta a kameráját.
- Hmf. - morgott, mire én csak bámultam a profilképét.
- Le kell raknom, bocs Katsuki. - mondta, én meg bólogattam.
- Akkor menj, találkozunk szerdán a te házadnál. - mondtam, és ő erre most sajnos nem pirult el. Nagy kár.
- Oké, szia Katsuki. - mosolygott rám mikor integettem neki és ezután lerakta a telefont én pedig sóhajtottam egyet és elmentem fürdeni.
Fürdés után elment az áram, így akkorát ordítottam a dinkára, hogy szerintem a frászt kapta vagy, megint az idióta szokását csinálja. Mint mindig. ROHADT IDEGESÍTŐ.Szerencsére már törölgettem magam amikor elment az áram, szóval nem mentem most le és öltem meg a dinkát. Majd holnap, úgy sincsen jobb dolgom.
Amikor felvettem a boxeremet, ledobtam magam az ágyra és elfordultam balra, mert kényelmes volt. Pár perc elteltével elaludtam.Szióka megint, hát igen, itt egy új rész!
Remélem, hogy tetszett, amúgy ez valamilyen 900 szó volt szóval nem lett olyan hosszú :')
Kérlek jelezzétek hogyha helyesírási hibát találtok vagy valamit esetleg nem értetek! ^^
Köszönöm, hogy itt voltatok és remélem élveztétek.
Sziasztoook :D
YOU ARE READING
'Sokkoló Igazság' - { Bakugou X Reader } - [ ff. ]
Romance"A könyv egy lányról szól, aki találkozik egy fiúval hazafele menet az iskolából. A két fiatal össze ismerkedik, és a beszélgetésben annyira elmerülnek, hogy észre sem veszik, hogy mennyire megkedvelik egymást. Egy nap kiderül, hogy a lány apja egy...