Mikor magamhoz térek az első dolog, amit felfogok az az, hogy nem vagyok egyedül. Így természetesen ennek megfelelően azonnal ki is nyílnak a szemeim. A sátor tetejét látom, de ez nem segít belőni, hogy hol lehetek, minden ilyen sátor teljesen egyforma.
- Huangjing? - Hallok meg magam mellől egy álmos hangot, mire azonnal oda is nézek és majdnem eltátom a számat, mikor meglátom, hogy ki is fekszik mellettem az ágyon.
- Huaisang? - Kérdezem én is és nyelek egy nagyot, a fiú fél kézzel megdörgöli a szemét, majd szélesen elmosolyodik, ahogy rám néz. - Mi történt? - Motyogom magam elé.
- Apukád azt mondta elengedted a démonod, aztán megmentettél és elájultál. Legyőztük a Wen-eket és megszereztük a köveket, amivel az élőhalottakat irányították. Két napja folyamatosan alszol. - Magyarázza, én pedig nagyokat pislogok.
- Akkor minden rendben van végre. - Sóhajtok egyet, de azonnal meg is feszülök, valami nincs rendben.
"Itt vagy?" Kérdezem magamban, de nem kapok választ. A démonom elhallgatott.
- Huangjing? - Fogja meg a xuexin-em a vállamat, amivel eléri, hogy a pánikom csírájában elmúljon.
- Nincs itt. - Suttogom magam elé.
- Ki? - Jön a jogos kérdés.
- A démon. Elhallgatott. - Szorítok rá a mellkasomra, valahogy olyan üresnek érzem így magam.
- Nem lehet, hogy ő is csak kimerült, mint te? - Néz aggódva a szemembe Huaisang.
- Lehet... - Motyogom magam elé, majd lassan felülök és a hajamba túrok, de azonnal ki is kapom a kezemet és elkezdem a homlokom tapogatni.
- Itt van. - Mikor Huaisang megszólal azonnal felé nézek és kezében meg is látom a vérkristállyal díszített fejpántom.
- Köszönöm. - Mosolyodok el és kötöm vissza a fejemre a pántot. - Mellesleg, hogy lehet, hogy itt vagy? - Kérdezem gyanakodva.
- Sokkal nyugtalanabb voltál, mikor elmentem és apád szerint gyorsít a gyógyuláson, ha az ember mellett ott van a xuexin-je, úgyhogy... - Motyogja, ahogy elkezd a ruhája ujjával játszani, de én lefagyok a szavaitól.
- Szóval tudod mi az a xuexin. - Jelentem ki, de nem nézek rá.
- Igen. - Válaszol mégis, mire lehunyom a szemem.
- Azt is tudod mit jelent az ÉN xuexin-emnek lenni? - Suttogom magam elé, de válasz helyett csak azt érzem meg, ahogy megfogja az arcomat és maga felé fordít.
- Apád és dage is mondott róla pár elég ijesztő és felfoghatatlan dolgot és láttam a saját szememmel is. - Magyarázza, de nem engedi el az arcomat, én pedig kétségbeesetten nézek rá és nyelek egy nagyot.
- És még ezek után is itt vagy? Mondd, hogy azt is elmondták, hogy neked semmi kötelességed sincs ezzel kapcsolatban. - Könyörgöm neki, de ő csak kedvesen mosolyog rám.
- Abba se hagyták. - Rázza meg a fejét, majd újra rám néz és elengedi az arcom. - De mondjanak, amit csak akarnak, nem érdekel. Mert nekem te vagy a xuexin-em. - Mosolyog rám és mosolya úgy ragyog, mint a csillagok.
- Huaisang... - Suttogom, viszont a következő pillanatban már ösztönösen mozdulok és arcát megfogva tapasztom ajkaim az övéire. Szó szerint végigfut a testemen a bizsergés az érzés hatására főleg, hogy nem távolodik el tőlem, hanem csak egyre közelebb kerül. Végül mégis el kell engednem. - Az én xuexin-em. - Nézek mélyen a szemeibe.
- Igen, a tiéd. - Biccent. - Apád azt mondta a kék szem a démoné, ahogy elnézem visszajött. - Mondja olyan nyugodtan, mintha ez semmit sem jelentene.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Hófehér Vérkristály
Hayran Kurgu"Akár egy csepp vér a kristály földet ér." Ez a mondat a több mint egy évszázad óta a kultivátorvilágtól elzárkózva élő JinshangRu klán jelmondata. A kristálybarlangokba bezárkozótt kultivátorok legendákká váltak. Termékeik csillag áron forogtak a k...
