Bátyám legjobb haverja és én (Payton Moormeier)

1. rész

Dylan háza előtt állok, azon gondolkozok hogy jó ötlet volt-e vissza jönni, ugy hogy ő nem is tud róla. Nagy nehezen, de rá vettem magam hogy becsengesek. Mikor becsengetem rá nem sokára 1 fiú nyitot ajtót nem ismertem, szóval kicsit meg ilyedtem, hogy lehet rossz házhoz jöttem. De kötve hiszem hogy a bátyám el adta volna a házat szolt volna akkor nekünk.

-Te meg ki vagy? – Kérdi Payt.
-Köszönni meg én tanulok meg, igaz? – kérdem picit flegmán.
-Mi tart eddig Payt? – jön le a lépcsőn a bátyám.
-Semmi bátyus csak az, hogy a haverod hülye.- mondtam vissza a bátyámnak és be mentem a házba.
-Hugi?! Hát te? –kérdi meglepödve majd oda futot hozzám és meg ölelt jo szorosan még meg is pörgetet a levegőben.
-Meglepiiii!...Tudod mivel anyáék meg haltak ezért vissza költözöm hozzád ha nem baj.
- Dehogy baj csak nyugodtan hugi. Amugy miért nem szóltál hogy jössz, ki mentem volna elibéd a vonat állomásra.
-Tudom csak meg akartalak lepni. Meg hát létezik olyan hogy taxi.
-Hát sikerült!
-Neked van 1 hugod? – nagyot nézet Payton.
-Aztaa, sikerült rájönni?Nagyon okos vagy! – modtam neki flegmán.
-Hogy hívnak? –kérdi Payt.
-Elena? – szólitot meg valaki.
-Jaden!- meg fordultam és nyakába ugrottam.
-Nagyon hiányoztál! – mondta Jaden.
-Te is nekem Jaden.
-Szóval Elena a neved!…Ti együtt vagytok?
-Dehogy! Csak Jaden a legjobb fiu barátom.
-Payt itt alszol? – kérdi tőle a bátyám.
-Aha.
-Szóval Paytonak hívnak. Dylan, hol fog aludni az uriember?
-Hát hugi nálad, mivel nem vagyok buzi és nálam amugy is Amira alszik.
-Joo, hát nekem mindegy. VÁRJ? Amira itt van?!
-Persze, az emleten!