Ümmm a fejem annyira fáj pedig még csak most keltem. A szemem még mindig csukva van. Vajon hol vagyok? Na várjunk csak egy rohadt elmegyógyintézetben vagyok! Gyorsan kinyitottam a szemeim és látnom kellett, hogy egy fehérre meszelt rácsos ablakú ki szobában vagyok, ahol csak egy ágy van, amin éppen fekszem. Mondhatom rohadt jó! Ha kiszabadulok innen ezt még nagyon meg fogják bánni! Felültem az ágyban és lássanak csodát rajtam is fehér ruha van egy hosszú nadrág és egy póló. Így látom a kezeim, amik vállig be vannak kötve mondjuk eddig is be voltak. A pólómat felhúztam és ott is ugyanez fogadott a nadrágom alatt már meg se néztem a lábaim mert éreztem a kötéseket. Letettem a lábaimat a padlóra és mit ne mondjak mezítláb rohadt hideg. Körbe néztem, de nem volt semmi papucs vagy cipő a szobában. Az ablakhoz sétáltam és kinéztem nem kellett csalódnom mindenhol fák és fák egy tetves erdőben vagyok a negyedik emeleten a semmi közepén! Necces lesz a szökésem, de nem megoldhatatlan. A gondolataimból az ajtó nyitódásának hangja zökkentett ki. Nem fordultam meg mert nem vagyok kíváncsi semmilyen itt dolgozóra.
- Sammy hogy vagy?
- Dean mit csinálsz itt? - pördültem hátra a kérdésem közben és látnom kellett, hogy Bobby és Spencer is itt vannak.
- Jöttelek meglátogatni. Hogy vagy?
- Az orvos már gondolom elmondta... Minek ismételjem meg! Milyen nap van?
- Tegnap hoztunk be ma szombat este van. - válaszolt Dean.
- Haza akarok menni.
- Nem lehet. Itt megkapod azt a kezelést, amitől jobban leszel.
- Nem Dean itt meg fogok halni! Spencer igaz?
- Igen.
- Vadász volt és Bobby barátja most is így tisztában kell lennie azzal ki vagyok én és azt is tudnia kell ki Lucifer és hogy nem vagyok őrült!
- Igen ezeket mind tudom és nem kell aggódnod tudom kezelni is őket. Kétlem, hogy őrült lennél csak egy kicsit megzavarodott az elméd a sok megpróbáltatás miatt. Amit pikk pakk rendbe tudok tenni. Csak hallgatnod kellene rám.
- Rendben. Egy hónapot kap arra, hogy bebizonyítsa az igazát. De ha nem sikerül akkor el kell engednie benne van?
- Igen. A nővér nemsokára hoz be pár gyógyszert, amit be kell szednie. Mi most megyünk is. - ezzel ki is mentek.
Nem kellett sokat várnom amint eltűntek meg is jelent az ápolónő a gyógyszerekkel. Jó színesek voltak annyi biztos és vagy fél tucat. Egybe bekaptam majd egy pohár vízzel lenyeltem. Visszafeküdtem az ágyra mert mi mást is csinálhatnák itt. De jól is tettem mert az esti alkonyatnak a játéka hirtelen összemosódott a fehér fallal. Rohadt jó megint bekábultam és aludhatok! De vajon direkt üt ki egyfolytában gyógyszerekkel?! És voltam olyan hülye hogy önként bevettem őket! Most már mindegy...
⇜⇝
A boszorkányok rossz nyom volt angyaloknak kell lennie erre nagyobb a valószínűség. Amint Dean visszaér a kajával el kell mondanom neki is. Talán Cas tud valamit igaz már elég régóta nem hallottam felőle semmit sem. Vajon Lucifer tud róla valamit? A kanapén ülök előttem a kisasztalon pedig a laptopom, amin nem rég megint bekövetkezett halálesetet olvasom. Amikor is hirtelen valaki berúgja az ajtót mire oda fordulok kezemben a démonölő késsel. De kár volt hiszen ellene nem is hat és nem is szeretném használni rajta így az asztalra tettem.
- Sammy hát így kell engem köszönteni? - állt meg a nyitott ajtó előtt a szobában majd egy intéssel becsapta az ajtót és elkezdett felém sétálni.
YOU ARE READING
Őrület {Samifer} (Befejezett!)
FanfictionVisszakaptam a lelkem és vele az emlékeimet, de milyen áron?! Néha azt gondolom sokkal jobb lenne, ha lelketlen szörnyeteg lennék. Kevesebb lenne a fájdalom. De ekkor eszembe jut, hogy lehet megint bajba sodornám Deant, amit nem szeretnék. És itt va...