A Hold, az Eső és az Oroszlán

A Hold 9.rész

Másnap reggel a parázs maradékát beásták, hogy véletlenül se hagyjanak semmilyen nyomot. Tayen leszedte a gyógynövényes borogatást amit a ló nyergén talált, mire a fiú megjegyezte árához képest rém büdös, és a lánynak reggelre olyan szaga lett mint egy hullának egy égő mentabokorban. Ezek szerint tényleg a fiútól kapta. Felültek a lovaikra, Tayen zúzódásai nem voltak már mások mint enyhe lila foltok, már nem fájtak egyáltalán. A mai nap nagyon kellemes volt az idő, a lovakat sem hajtották meg annyira, nehogy azok hamar kifáradjanak. Tayen Darin mögött haladt pár méterrel és néhány óra hallgatás után valami annyira bosszantotta, hogy rá kellett kérdeznie. Megpróbálta Hóhért a fiú, Hajnal nevű lova mellé terelgetni, az idegesen prüszkölt és a fejét rázta mikor utolérte Darint.

-Figyelj csak valami nem hagy nyugodni...-kezdett bele közben a lova kantárjával küszködve.

-Kérlek, ne tartsd magadban.- felelte a fiú unott hangon.

-A nagyapád elf volt, ezért van néhány rájuk jellemző...vonásod. De vajon a képességeikből is ragadt rád?

-Hm- vakarta meg az állát gondolkodva- azt hiszem igen, valószínűleg gyorsabb vagyok a leggyorsabb embereknél és erősebb a súlyomhoz képest, na meg a hallásom is ember feletti. De ha az érdekelne, hogy ezek miatt tudtam-e előled meglépni akkor a válasz nem, figyelmetlen voltál és kapkodtál.-Tayen határozottan válaszolt.

-Ne próbáld meg nekem bemesélni, hogy mindez nem számított, máskülönben a fejed már a tűzhelyem felett lenne kitűzve.

-Mindenki ilyen bánásmódban részesül nálad, vagy csak engem ér ez a megtisztelés?

-Legyőztelek volna, ott az utcán, ha nincs az a robbanó labdát, arról mesélhetnél majd később.

-Tényleg azt gondolod, fegyver nélkül, szabad kezes harcban könnyedén legyőznél.

-Igen, úgy gondolom.-mondta Tayen tettetett unalommal az előtte elterülő tájat kémlelve.

-Akkor nincs mese.-mondta Darin és leugrott a lóról, távolabb vezette és maga elé emelve két öklét, kisterpeszbe állva szólt oda Tayen-nek.

-Ezt itt és most ki kell deríteni.-Tayen látta a szemében csillogó kihívást, a verseny szellemet. Ő is ezt érezte akárhányszor valódi emberrel gyakorolhatott. Nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy végre felébe kerekedjen, szomjazta a küzdelmet.

-Legyen.-mondta és leugrott a lóról. lepakolták a fegyvereiket, és egymással szemben álltak egy olyan részen ahol egészen puha volt a fű. Tayen is maga előtt tartotta a kezeit ökölbe szorítva, hála az égne kitűnően tudott verekedni és szerette is a pusztakezes küzdelmeket amiből kevés jutott neki a tőrök és kések világában. Tayen lépett először, jobb és bal öklével kezdte sorozni a fiú hasát és mellkasát. Talán nem számított erre a kezdésre mert kissé megtántorodott, de gyorsan észbe kapott és Tayen-t a vállainál megragadva kissé megemelte és könnyedén arrébb dobta. Tayen a lábára érkezett, de Darin nem hagyott neki sok időt, neki rohant. Tayen ismerte a harcmodorát, tipikus katonai harcstílus volt vegyülve több erővel mint amire Tayen számított és elképesztő gyorsasággal. De Tayen előnyben volt, felismerte az ütéseket így kis idő múlva számított a lentről érkező öklére amit könnyen kikerült. Távolságot kellett szereznie, hárítással nem ment sokra mert a fiú ökle őrült erővel csapódott a védekező alkarjának. Tayen kivárta amíg a fiú állást vált, ahogyan sejtette és az időt kihasználva hirtelen hanyatt vágta magát, kézre érkezett és közben lábával nagyot próbált rúgni ellenfele arcának irányába. Éppen csak hozzáért, de a fiú már meg is ragadta a lábát és jobbra rántotta. Szorítva a bokáját húzta a földön közelebb magához, de Tayen megelőzte, előre dőlt az egész testével és egy súlyos ütést mért a fiú állába. Tayen rájött, hogy erővel vagy gyorsasággal nem megy semmire, kiszámíthatatlannak kell lennie. Darin hátra lépett Tayen pedig megkerülte és oldalról próbálta rúgásokkal megsorozni a térdét, de nem maradt sokáig, mire a fiú reagált volna hátulról próbálta megközelíteni. A tarkóját vette célba, de ellenfele leguggolva kitért előle és hátra bukfencezett ezzel Tayen-t kizökkentve egyensúlyából aki előre dőlt, de kezére érkezett. Kézen állva lendült egy nagyot és talpra érkezett. Darin neki rontott, nem kímélte, kezeivel megragadta az oldalát és erősen tolni kezdte hátrafelé. Tayen megragadta a fiú derekát hátulról, rákulcsolta a kezét és minden erejével felrántotta a talajról. Meglehet a fiú rettentő erős volt, de a testsúlya nem volt több egy átlagos férfiénál. Darin hanyatt érkezett  a talajra Tayen-nel együtt, így feküdtek, már teljesen kimerülve egymás mellett hatalmasakat lihegve. Tayen megemelte az öklét, hogy még üssön egyet, de inkább visszaejtette maga mellé. Fájt mindene és úgy látta a fiú is hasonló állapotban volt. Döntetlen.