Az élet talán meg változik Beának, ha végre New Orleansba költözik állmainak városában és egyetemére.
Végre ell engedheti majd a múltját, ami történt vele két és fél éve és talán újra képes lesz majd újra bízni a férfi nemben?
Ha érdekel a történe...
Reggel, mint ha fegyverből lőttek volna ki engem, nagy sebeségel mentem a fürdőbe zuhanyozni és onnan át rögtön köntösben reggelit csináltam magamnak. Kettő darab tükörtojást és mellé teljes ki őrlésű pirítós kenyeret mellé egy darab avokadót edtem meg.
Az étkezés után egy gyors fogmosás következet és haj vasalás mivel még mindig göndör a hajam a tegnap után egy fekete haj gumival fogtam össze ló farokba. Filoztam rajta hogy be fonjam-e egyáltalán vagy sem? Végül hagytam a fenébe.
A gardróban nézelődtem, hogy mit vegyek fell a mai napra, de nehezen találtam igazából mivel nem akartam, hu de kicsípni magam, de nem is akarok szajhásan ki nézni. Végül húsz perc keresgélés egy könnyű nyárias szett mellet döntöttem.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Még a tükörben fell ragtam magamra egy halvány sminket az arcomra. Az ajtóban ell tetem a telefonomat, a tárcámat és a ház kulcsát, amivel már be zártam a lakásomat. A hasitásit a vállamra tettem, mert én igy szeretem hordani igy egy kicsit egyedib.
A telefonom pityegett kettőt, ami jelezte nekem, hogy ideje lenne ell indulni és Klausal meg nézni a várost. Le battyogtam már a jól ismert lépcsőn az emberektől már hemzsegő utcára.
Ahol Klaus várt engem már ő egy könnyed világos farmerben volt és egy szürke ingben. Ahogyan közeledtem fellé elégé bámult engem folyamatosan gondolom, talán többet mutatok, meg amit kellet volna neki a ruhám miatt.
-Gyönyörü vagy Bea melletted a nap ell bújhat. Hízelegget nekem, és mint tegnap megint egy apró csókot hintett a kézfejemre.
-Köszönöm Nik de te sem panaszkodhatsz nagyon helyes, vagyis nagyon jól nézel. Fenébe sehogy sem jó, ahogyan mondtam neki!
Végül ell indultunk ketten az utcán be mutatta nekem a Bourbon Streetet ahol a nagyon sok jó kocsma van és Club persze én nem szakítottam félbe azzal, hogy én inkább pezsgőt vagy bort és a jó magyar páinkát szeretek inni jobban meg nem is vagyok aza nagy bulizó típus életem során csak kétszer voltam.
Nagyon sokk érdeséget néztünk meg együtt ketten és mesélt nekem közben a városról csináltunk néhány fotót nevezetesebb helyeken egy kettő közös képet volt ahol csak én voltam, rajta de csináltunk olyan képeket, amin mind ketten rajta vagyunk.
Nik tényleg ugy ismeri ezt a várost mintha ő építette volna mindenről tudót mondani valamit és tű pontosan is válaszolni a történelmi kérdéseimre. Sokat beszélgetünk egymással közben még az egyetemem Campus területén is sétáltunk.
A haza vezető utón be ültünk az egyik öböl melletti étterembe, vagyis inkább ahol mi ültünk az egy hajón voltunk és inkább lehetne, ezt a helyet inkább ilyen családias büfének hívnám. Nagyon hangulatos hely tele égő csillárokkal és egyéb díszítésekkel, a hajó ezzel fel dobva a helyet.
Klaus
Én a meg beszélt időpont előtt ott voltam őt perccel a várokozás mindent megért, mert gyönyörü ruhában jött ki és folyamatosan őszintén mosolyodtam rám. A városban mindent meg mutattam, amit csak lehet és aztán be ültünk egy hajóra amit Rebekah javasolt nekem még régeben és most alkalmam volt ki próbálnom.
-Nik figyelj értékelem, hogy te akarsz meg hívni engem, de tegnap is ti áltátok nekem ez kínos egy kicsit már nekem hagy fizessek most én. Próbáltam rá beszélni arra, hogy ő fizethessen.
-Sajnálóm tündérem, de ezt felejtős lesz. Nagyon kis édes, amikor duzzog.
-Rendben, de akkor holnap otthon főzök ebédet és várlak hozám és nem fogadok ell nemleges választ!
-Az ég világért ki nem hagynám!
-Remek.
Végül ki hozták az ételünket, amit rendültünk én egy marha burgert rendeltem sült kurblival és sörrel Bea végül sonkás szalámis pánit kért magának limonádéval. Ell kezdtünk enni közben, ahogyan a kis hölgy bele harapott az ételben a benne lévő sajt nem vált ell teljesen és a falat, amit be kapott az olvadt sajt logót ki a szájából a szendvicsig.
Gyorsan ellő kaptam a mobilam és le foltoztam őt, amire rosszallóan nézet rám.
-Hé!
-Mi van? Tettem a hülyét.
-Nik az nem jó kép rólam csúnya vagyok rajta!
-Te soha nem vagy az, és aki ezt meri mondani rád akkor, szóljál nekem és majd kap tőlem! Nem örültem, hogy csúnyának nevezte magát a bokájától a hajszáláig gyönyörü és csak haljam, meg hogy valaki bármi sértőt mond még az ördög is meg fogja siratni, amit majd vele, teszek.
-Ha te mondod. Húzta meg a vállát és fojttatta az evést.
-És mikor menjek átt majd hozzád?
-Ilyen dél fele, ha neked meg fellel?
-Nekem tökéletes.
Még egy fél óráig beszélgetünk és indultunk haza együtt mesélt ő is még magáról és én is. Valamiért lehet látni rajta azt, hogy ell engedi magátt de, ahogyan észreveszi, vissza rántja magát. Épen már a panellakásom ellőt álltunk.
-Hát köszönöm Nik ezt a szép napot.
-Nem tesz semit.
-Akkor legyen szép estéd.
-Neked is. Már indult fell felé, de szívem szerint még beszélni akartam volna vele főleg az éjszaka teremtményeiről, mert az ki felejtettük.
