Az élet talán meg változik Beának, ha végre New Orleansba költözik állmainak városában és egyetemére.
Végre ell engedheti majd a múltját, ami történt vele két és fél éve és talán újra képes lesz majd újra bízni a férfi nemben?
Ha érdekel a történe...
Épen a házimat fejeztem be este, amikor hívnak a telefonom mivel csak este hét van ezért meg nézem ki az. Amikor meg láttam a telefonban Klaus nevét azonnal fell veddtem neki. Talán egy kicsit túl hamar is, de most már mindegy.
-Szia, Bea remélem nem zavarlak?
-Nem nem zavarsz Klaus te soha. -„Uh, ezt mi ért mondtam"
-Remek azt akarom, kérdezi, hogy lenne-e egy újabb randira menni. Mi egy ujjba randi? Ez az! Nyugi Bea türtőztesd magad!
-Bea ott vagy még?
-Igen persze szívesen ell megyek veled randizni.
-Ennek nagyon örülök.
-Szabad tudnom hova megyünk?
-Legyen meg lepetés rendben?
-Rendben, de igazából azért kérdezem, hogy hogyan öltözek fel komoly vagy hétköznapi legyen.
-Legyen komoly, de stílusos.
-Redben akkor ugy fogok öltözni.
-Akkor holnap este hatra megyek érted.
-Redben.
-Akkor jó éjszakát Bea.
-Neked is Klaus. Erre mind ketten le tetük.
Boldogan végeztem ell a lefekvéshez való rutinjaimat és boldogan és izgalommal telve feküdtem be az ágyban és nyomot ell az álmok világa.
Egész nap várta, hogy végre este hat legyen már négykor ell kezdtem készülődni, hogy csak teljen az idő végre. Letusoltam meg mostam a hajam meg egyéb ilyen randira való készülődést végeztem ell magamon.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Épen a befújtam magamat parfümmel, amikor jelez a teflonom, hogy ideje lenne le menni Klaushoz végül a hosszas készülődés meg hozta sikerét, mert gyorsan letelt az a két óra hatig. Lesétáltam a lépcsőn és ki az utcára és már ott volt Klaus.
Éreztem magamon az égető tekintetét, ahogyan engem vizslat átt de nem rosszallóan, hanem azért mert szerintem tetszek, neki oda sétálok a magas sarkúmal hozzá még igy is egy jó tíz centivel szerintem magasabb nálam.
-Lélegzet ell állító vagy. Klaus matt fekete öltönybe volt mondhatni össze öltöztünk egy máshoz.
-Te sem panaszkodhatsz
-Ugyan már melletted engem senki meg sem fog látni. Erről teljesen ell pirultam és ezt biztosan észrevette és biztosan élvezte is.
-Hát szerintem pont fordítva.
-Jaj, ne butáskodj, de most nincsen idöm azt bizonykodni te mindenkinél szebb vagy, mert akkor biztosan le késük a jegyünket.
-Jegyünket?
Klaus addigra már ki nyitotta nekem a kocsija ajtaját és én beültem aztán ő gyorsan meg kerülte az autót és be szált a vezetői ülésre.
Nem sokiág mentünk, mert meg érkeztünk a várási színházba ahova leparkoltunk és kézen fogva mentünk fell a lépcsőn, amikor meg láttam, hogy mit fognak előadni ma. Ezért még ki tekerem, a nyakát Rebekának csak kerüljön a kezem közé a kis pletykás.
Bementünk és már is fel kisért minket egy személyzeti tag, amikor egy ajtót nyitót ki. Egy gyönyörü páholy, ami csak a miénk és tökéletes rá látást nyújt a színpadra.
-Remélem, tetszik.
-Klaus néha nem is tudom, miért kapok egy ilyen királynői bánásmódot.
-Mert egy királynőnek az is jár már az, vagy és ha ezt valaki vitatja az halott.
-Köszönöm Klaus. Mostanában én szoktam meg csókolni, de nem érdekel engem. Szerencsére nem toll ell magától, hanem visszacsókol engem és pontosan most is ez volt.
A csókunk után leültünk a székeinkre és onnan néztük az elő adást, de előtte mondtam Niknek hogy a húgát élve ásom ell mert túlságosan pletykás, amin nagyot mosolygott.
Az elő adást teljes odaadassál figyeltem, mert ez a kedvencem és imádom ezt a darabot már minden formátumban láttam, de soha nem tudom meg unni Shakespearee zseni és ezért istenítem, hogy meg írta a Romé és Juliát amúgy olyan mintha csak is nekem írta volna.
A színdarab végén a kocsiban ültünk és mentünk haza mielőtt ell köszöntünk volna egymástól Nik egy ajándékot adót át nekem be csomaglob.
-Na, nem nézed meg?
-De csak tényleg nem kellet volna. Ki nyitottam és egy eredeti angol Shakespearet kaptam 1900 évekből Niktől de, hogy ez méreg drága lehetet.
-Nik nem is tudok, mit mondani ezek méreg drága könyv nem fogadhatom ell. Már adtam is vissza neki a könyveket a kezemből neki
-De ell fogadod, mert ez csak a tiéd. Nyomta vissza nekem a kezembe
De hát... Mi ellőt folytattam volna a mondtatómat egy forró szenvedélyes csókol zárta le mielőtt visszaadtam volna neki.
-Kérlek fogad ell és van még egy meg lepetésem.
-Nik nekem ez nem tetszik, hogy folyton kezeden hordozol és én tőlem soha semit nem kapsz.
-Mert nekem a legnagobb jutalom az, hogy itt vagy nekem.
Közben egy nyújtót és egy sötétkék borítékot, amit egy fehér viasz pecsét zárt le. Aminek a mintázata egy teli hold, aminek élénk rozsaszín és piros árnyalata van. Kezemmel fell törtem és egy megint egy sötétkék papíron, amin fehér betük voltak rá nyomtatva.
Kedves Bea Moon
A két hét múlva égi jelenség miatt a Mikaelson család egy telihold bált rendez és ezennel önt is meg hívjuk rá.
A bál idő pontja Október 29 szombat este 8 óra.
A ruházat elegáns és ki finomult.
Kérlek légy a párom a bálon Bea. K. M
A kezembe összehajtottam a levelet és visszahelyeztem a papírt a borítékba és közben éreztem magamon Klaus ideges, de kíváncsi tekintetét magamon hogy mit válaszolók rá. Talán, csak azért mert húzni akartam vagy csak én nem tudtam azonnal dönteni, de néhány másodpercig a kezembe tartottam a levelet.
-Nagyón szívesen ell megyek a bálra és igen nagy örömmel leszek a párod a bálon Klaus Mikaelson.
-Ezt örömmel halom Bea Moon alig várom, hogy egész éjszaka táncoljunk együtt.
-Már én is.
Még egy kicsit beszélgetünk aztán ell köszöntünk egy mástól, de előtte egy érzéki csókot váltottunk, amiben mintha az összes érzését érzetem volna, ami felém irányul. Izgalom, ismeretlen új érzések, amit eddig ő nem ismert, félelem, bizonytalanság, védelmezési ösztönök.
A kezemben a könyvel és a levéllel ballagtam fel iszonyatosan boldogan.
