Interjúztatásból ismerkedés BEFEJEZETT (Marics Peti)

Új nap indul

Fáj fejős, hányingeres, fáradt reggelt, vagyis délelőtőtt. 11 óra volt éppen mikor felkeltem. Peti melletem még szépen szuszogva aludt. A karja a hasamon pihent. Az én fejem a mellkasán volt, és az ő fejét az én fejemre hajotta, így nem nagyon tudtam mozdulni, így úgy érztem alszok még egy picit, vagyis csak akartam, mert megcsörrent a telefonom. Peti felmordult a hangos zenére. Én suttoga sűrű elnézést kértem tőle majd kimásztam az ágyból és felvettem anyukám hívását.
É: Szia-mondtam suttogva
Any: Szia akkor 1 óra múlva jöttök ebédre
É: Hogy, hova, mikor, mi?
Any: Hozzánk, Dél, ebéd
É: Nem lehetne 1 óra az ebéd, én még csak most keltem a srácok meg még alszanak.
Any: Persze jó, de 1re legyetek itt
É: Oké anya, ott leszünk puszi
Any: Puszi
És letettem a telefont.
P: 1 óra ebéd a szüleidnél igaz?-mondta a korai rekedtes hangján, ami irtó cukin áll neki.
É: Igen, meg akar ismerni titeket.
P: Oké, megyek keltem Miloéknak, te addig öltözz fel meg ilyenek.
É: Köszönöm
P: Nincs mit, de tudod amúgy ezek a cselekedeteknek ára van.
É: Majd megbeszéljük mi lesz a fizetésem,, de most menj.
Peti felállt és fölém hajolt, majd homlokomra adott egy puszi, és kiment a szobából.
Én gyorsan bevettem egy fájdalom csillapítot, majd a fürdőbe vettem az irányt, és elvégeztem a rutinomat, és felöltöztem.
20 perc múlva visszatért Peti
P: Elkeztek készülödni, te pedig csinos vagy
É: Köszönöm
P: Na hol marad fizetségem
Hajolt fölém
É: Azt mondtam majd megkapod
P: Már majd van
É: Jó akkor mit szeretnél?
P: Mondjuk téged
É: Tessék???
P: Jól hallotad, téged
Ekkor megfogta a derekamat és közelebb vont magához. Persze ez minden vágyam volt, de még nem érzem azt, hogy igazán ismerném a fiút belülről.
É: Nem lehetne, hogy ne sietsünk ennyire?
P: De persze, ahogy szeretnéd szépségem
És ekkor eltürt egy tincset a fülem mögé. Percekig csak egymás szemeibe néztünk, mikor ránk rontott, drága Milán.
M: Srácok, mi kész.... Bocsi, bocsi itt sem vagyok.
P: Na most már mond mit szeretnél tesó
M: Ja csak kész vagyunk.
É: Oké mi is nem sokára.
Milan kiment én pedig vissza mentem a fürdőbe. Mikor kész lettem, oda sétáltam Petihez.
É: Kész vagyok.
P: Én már 10 perce.
É: Jól van már, ne szívd a vérem. Mennyi az idő?
P: Fél egy
É: Jó akkor pakoljuk össze és csekkoljuk ki, majd induljunk meg.
P: Oké
Összepakoltunk majd a srácokkal kicsekkoltunk, és elindultunk a belvárosból a külvárosba a szüleim házához.
15 perc volt mire kiértünk, így 1 előtt 3 perc érünk a ház elé.
É: Sziasztok
Srácok: Jó napot!
Any,ap: Sziasztok
Öcsi: Császtok
É: Srácok ő anyukám Kata, ő apukám Peti, ő az öcsém Pepe, ő pedig Abi Pepe barátnője. A kis csöpseg Mana, kint pedig van egy Bernáthegyi, aki Dolli. Család, ő Marics Peti, ő Valkusz Milán, Miló .....
Mindenkit bemutattam mindenkinek úgyhogy leülhettünk ebédelni. Az ebéd eléggé jó hangulatban telt, aminek kifejezetten örülök.