Másnapi, kettős magányunkból egy futár ugrasztott ki.
Expedíciót jelöltek ki- de most fentről. Erwin értetlenül hallgatta. Egy várost kell megtalálnunk, de messzebb van minden eddigi célunknál.
A futártól nem kérdezett- annak nem mondanak semmit- de látszik rajta, hogy nem tetszik neki a dolog. Én nem jöttem elő, egy másik szobából hallgattam.
Összeráncolom a szemöldököm, majd kimegyek Erwinhez, aki nyugtalanul járkál.
-Ez bűzlik.
-Nagyon is. Miért tesznek ilyet?
Erwinen látszik, hogy ugyanarra gondol mint én.
-Menjünk vissza, és majd pontosabban megtudunk mindent.
Bólintok, de a csalódottság csendben feltolul a torkomba. Odalép és magához ölel.
-Semmi gond nem lesz. Majd eljövünk máskor is.
Visszaölelek, és próbálok hinni neki, de egy apró hang a fejemben azt ismételgeti, hogy hazug, hazug, hazug.
Nem sok, de sikerült kitalálnom egy új dolgot (végre) és ez annak a bevezetője.
YOU ARE READING
Távolság (Eruri)
FanfictionTud szeretni valaki, aki mindenkit elvesztett? Tud szeretni valaki, aki nem mer, mert tudja hogy mindenkit el fog veszíteni? Vagy hogy tudják, hogyha nem ők veszítenek el valakit, őket fogják elveszíteni?