Igen, itt van egy újabb Genshin Impact Oneshoot, de úgy gondolom, hogy ezekből sosem elég^^ Nyugodtan kérhettek kis, egy részes storykat, viszont lehetőleg karakter x reader legyen, a többit ti szablyátok meg ꈍᴗꈍ
A zenéket ( melyeket a részekhez csa...
Rất tiếc! Hình ảnh này không tuân theo hướng dẫn nội dung. Để tiếp tục đăng tải, vui lòng xóa hoặc tải lên một hình ảnh khác.
♪ℰ𝓋ℯ𝓇𝓎𝒷ℴ𝒹𝓎'𝓈 𝒸𝒽𝒶𝓃ℊ𝒾𝓃ℊ 𝒶𝓃𝒹 ℐ 𝒹ℴ𝓃'𝓉 𝓀𝓃ℴ𝓌 𝓌𝒽𝓎...
Inazumában élek egy egyszerű családból, mégis én vagyok a legszerencsésebb ember a világon, hogy egy olyan figyelmes párom lehet, mint a híres Arataki Itto, a vörös oni.
Miután vége lett a vörös-kék oni "küldetésünknek", Itto újra szabad lett és minden vissza állt a régi kerékvágásba. Legalábbis részemről... Ahogy telt az idő azt vettem észre, hogy egyre boldogtalanabb. Az emberek eddig is elfogadták, most pedig mégjobban odafigyelnek erre. Mégis Itto valamiért megváltozott... Pedig azért is szerette őt mindenki, ( annak ellenére, hogy milyen rossz,) mert az egyik legkedvesebb, legjószívűbb ember a világon.
- Itto... - próbáltam szólítani reggel még ágyban, mire felém fordult - Mondd, mi nyomaszt ennyire mostanában?
- Ahj Y/N... - sóhajtott egyet - Minden olyan... rossz. Nem tudom egyszerűen úgy érzem, mintha még mindig nem fogadnának el. Pedig tudom, hogy engem is szeretnek, csak... mindegy ezt nem értheted... - nézett félre.
- Megértem. - mondtam egy kis csönd után - Ugyanis szinte egész életedben azért küzdöttél, hogy az emberek elfogadjanak. Hogy te is játszhass a gyerekekkel. Most meg milyen... furcsa lehet neked, hogy végre elfogadtak és nem kell a szeretetükért már olyan elszántsággal küzdened.
- Ezért vagy a legjobb barátnő az egész világon - mosolygott rám, mire elvörösödtem - Mindig mellettem állsz és megvigasztalsz... Köszönöm. - majd megcsókolt.
___________________________________
Az események után megittam a reggeli kávémat, fogat mostam, felöltöztem egy igen egyszerű ruhába. Később siettem is Inazuma városába, ugyanis ma zsúfolt napnak nézek elébe.
- Tudod, ahogy minden helyreállt, az emberek már tényleg igyekeznek, hogy Itto ne legyen olyan magányos. Viszont ő még mindig boldogtalan. Azt terveztem, hogy itt, Inazuma városában szerveznénk egy kisebb partyt, amivel őt ünnepeljük, hogy milyen jószívű még mindig az emberekkel ahhoz képest, amit átélt.
- Hát persze, hogy segítek!
- Köszönöm szépen! Arra gondoltam, hogy te hívnád meg az embereket.
- Rendben, örömmel. Akkor hozzá is látok. Holnap lesz ez a rendezvény?
