Igen, itt van egy újabb Genshin Impact Oneshoot, de úgy gondolom, hogy ezekből sosem elég^^ Nyugodtan kérhettek kis, egy részes storykat, viszont lehetőleg karakter x reader legyen, a többit ti szablyátok meg ꈍᴗꈍ
A zenéket ( melyeket a részekhez csa...
~Heizou!!! - kiáltott egy fa tetejéről a kis négy éves Y/N legjobb barátjának, ki épp a növény aljánál nézegette a képes könyvét. A fiú a lány hangját meghallva még egy pillantást rávetett az egyik képkockára - hol a nyomozó épp elkapja a tettest- elgondolkodva a bűncselekményen. A nagy agyalás után összecsukta a kiskönyvet és felpillantott, hol a lány mosolyogva integetett.
- Y/N! Vigyázz, le fogsz esni! - kiáltozott neki, ugyanis különösen tudott aggódni mindig a lányért. Mintha a kishúga lenne... Vagy mégsem? A leges-leges-legjobb barátjaként tekintett rá... szinte születésük óta ismerték egymást. A kis Shikanoin Heizou... szinte mindenki ismerte őt már Inazuma városában, mint a rossz, de mégis ravasz kisfiú. Viszont mindenki tudta, hogy van egy dolog... amivel nem mer viccelni. Egy lány...
-Y/N!
- Nyugi, nem kell itt félni. - mondta a lány, majd nemes egyszerűséggel leugrott a fáról, lassan odasétált a fiúhoz. Közelebb hajolt hozzá és egy gyors puszit nyomott az arcára. A kis Heizou meglepődve bevörösödött és csak egy "Heh?!" hangot tudott kinyögni magából. - Bocsi, csak olyan aranyos vagy, mikor aggódsz... - tette maga előtt egymásra két kezét a lány és ringatózott oldalra nézve szintén vörös arccal, mint az előtte álló.
-Lám- lám, csak nem megint együtt látom a kis Y/N- t és Heizout? - hallották meg a közeledő hangot. Kié másé is lett volna, ha nem a Lady Guujié, Yae Mikoé? Ő már felfedezte a kisfiú tehetségét és ami a lányt illeti, egy négy éveshez képest őneki sincs valami átlagos észjárása... mindkét gyermeket különlegesként kezeli. És ami a kapcsolatukat illeti... az sem nehezíti meg terveit. - Nocsak, látom végeztél a képregénnyel... - vette el a kiskönyvet a fiú kezéből a nő - Tetszett? - kérdezte mosolyogva.
- Unalmas volt. Túl könnyű. - mondta neki a kisfiú fapofával. Ezt követve Miko kinyitotta a könyvet és az elejétől lapozgatni kezdte. Meglepődve látta a karikákat az emberek fejénél, a különböző jeleket amik érthetőek voltak - Szóval már az elején rájöttél, hogy ki a gyilkos... - Nézett érthetetlenül a nő a fiúra.
- Mondom: unalmas volt. - tette keresztbe karjait mellkasa előtt.
Majd Miko a kiskönyvet megfordította és elolvasta, ami a hátlapjára van írva: haladó szint. Ezt követően hümmögött egyet és elsétált a helyszínről.
