Kakashi és Junko története I.fejezet

8.rész

Nagyon nehezen, de Kakashi elengedett. Így kerültem ilyen bajba. Egy fárol leugrott egy ismeretlen shinobi. Az arcát maszk takarta, így nem tudom ki volt az. Nem éreztem meg a chakráját, így könnyű volt elintéznie. Csak arra riadtam fel, hogy belém szúr pár kunait. Villám gyorsan magamhoz tértem a riadságtól. Egy szaltoval hátra ugrottam, közben le kaptam a hátamról a fegyveremet. Fel ugrottam, de most felé kerültem. Pontosan a fejébe vágtam a baltámat. De nem sebesült meg az elenfelem.
- Hogyan? - kérdeztem alig hallhatóan, de mégis meghallotta.
- Egyszerű, nincs elég chakrád. Elvettem több mint a felét. - közölte velem nevetve. Hogyan? - ez az egyetlen kérdés érdekelt.
- És most végzek veled - mondta ismét sutogva. Amennyi erőm volt probáltam elszaladni, de nem tudtam. Az oldalamban megéreztem a szúró fájdalmat és körülöttem elsőtétült minden

Kakashi 👀

Valami nem stimmel, már itt kéne lenni. Feláltam és elkezdtem abba az irányba menni ahol eltünt a szemem elöl az életem szerelme. Életem szerelme? Mi?! Nem! Nem szeretem, csak barátként szeretem. Nem sokára megláttam a földön egy vérző lányt, Junko fegyvere a tesbé álva. Várj... ez nem lehet! Oda futottam az alig élő lányhoz. Az ölembe vettem a lányt.
- Miért?! Miért veszitelek el téged is?! - kérdeztem kiabálva, a szememben őssze gyűltek a könnyek. Ezt nem
- Sakura, Naruto! - kiabáltam a gyerekeknek. Pár perc múlva ide is értek. Naruto lesokolodva ált egyhejben. Nem lepödök meg, Junko volt az egyik legerősebb shinobi és most itt fekszik halottan. Halottan? Igen, lehet, hogy túl későn érkeztem. Sakura probálja begyogyitani a szerelmem sebét. Yamato probál megnyugtatni, hogy semmi baj sem lesz. Sai Naruto-t probálja vissza rángatni a világunkba. Ebben a percben Sakura felnézet és elkezdte rázni a fejét evel jelezve, hogy nem sikerült. Benem egy világ dőlt össze. Junko, az az erős lány most itt fekszik halottan. Miért? Miért Istenem?! Miért őt vetted el tőlem?! Ő volt az egyetlen akit gyerekkorom óta kedvelek. Vele volt meg az első csókom, de többet nem tudtam elérni. A fájdalomtól felsíkoltótam. Mindenki felém sétált.
- Szerelmes voltál belé, igaz ? - kérdezte tőlem Yamato. Válaszul csak bolintottam. Még utoljára rá néztem Junko testére. A lélegzetem is elált. Feláltam és oda futottam a lányhoz. Felemeltem a testét és az ölembe vettem. Nem mondott semmit, csak össze tapasztott az ajkainkat. Először meglepödtem, de aztán elkezdtem mozgatni az ajkaimat. Istenem, de hiányzott ez a csók. Az édes ajkai. Nagy nehezen el váltunk egymástól.
- Köszönöm, hogy nem hagytál itt - sutogtam kedvesen
- Érted bármit - motyogta zavarában. Ismét megcsókoltam, de most én kezdeményeztem.