Kakashi és Junko története I.fejezet

9.rész

Ez sajnos már majdnem egy honapja volt. Már én vagyok az egyik uralkodó. Kakashi lett a hokage. Mind a ketten elértük az álmainkat. De ez nem jó így. Én valamiért többet találkozom azzal a személyel aki majdnem megölt. Ez a nap sem volt más. Az erdőben találkoztunk össze. Nem volt nálam a fegyverem így magától értedődik, hogy közelharcot kezdeményeztem. De csak most vettem észre, az arcán ANBU maszk van. Ez lehetetlen... pontosan olyan maszkja van mit ... Csak azt nem mond. Anyámtól kapott erőmel a földbe ütöttem a kezem ami villám gyorsan szélyel tört. Megragadtam néhányat és felé hajitottam. Az ellenfelem fírtelen eltünt előlem. Ha ez tényleg ő akkor... még egyet ütöttem a földbe. De nem volt ott. Hátra fordultam és sejtésem bebizonyosodott ez ő. A húgom belém szúrta a katanáját, azt ki is húzta és eltünt. Még a maradék erőmből elkezdtem kiabálni
- Miért?! Miért őlnéd meg a saját testvéred?! . A lábom nem bírt tovább és össze estem...

Éjfél lehetett mikor magamhoz tértem. Még mindig ugyan ott vagyok, ugyan azzal a sebel az oldalamon. Nagy nehezen feltápászkodtam, nem mondom, hogy nem fáj mert rohadul fáj. Elkezdtem Konoha felé sétálni, a kapuban amint észre vettek jöttek, hogy segítsenek.
- Mi történt Enobami-sama? - kérdezte az egyik shinobi
- Nem látod rajta, hogy még állni is alig tud, nem hogy beszélni! - szólt rá a másik. Nagyon nehezen de oda értünk a korházhoz.
- Úr Isten! Enobami-sama! Hozzák utánam! - mondta egy nővér.

Kakashi 👀

Éjfél van, de én itt vagyok még mindig. Hirtelen az ajtó kinyitodott és Tsunade rémült tekintettel nézet rám.
- Mi történt? - kérdeztem higgadtan
- Junko... - suttogta a szerelmem nevét
- Mi történt?! - riadtam fel aggódva, oda futottam Tsunadehoz
- Junko ... a korházban van. Probálják megmenteni az életét - közölte velem. Elkezdtem futni a korház felé, utánam Tsunadéval. Nem lehet! Nem, nem!

És most itt ülök. Sakura és Tsunade ott bent van. Csak annyit kérek, hogy jöjjön vissza hozzám a szerelmem. Ne hagyjon itt. Rohadtul fáj a szívem. Tsunade és Sakura ki jöttek.
- Komába esett - közölte velem Sakura. Ebben a percben egy ágyon kitolták a lányt. Miért pont őt?! Nem, nem! Junko!! Én is mentem útánuk, egy szobába bevitték. Ide is be szabadott jöjjek. Büntudattom van, hogy nem voltam ott, hogy megvédjem. Ez az én hibám! Ha ott lettem volna, akkor most nem lenne ilyen állapotban. De nem fogom csak úgy itt hagyni. Nem! Azt nem!