5.rész

38 4 0
                                    

27 éves vagyok. Az életemben már nincsen szerelem. Amikor elszöktem rájöttem, hogy nem fog soha senki szeretni. Obito meghalt. Rin meghalt. Minato és Kushina meghalt. Kakashit össze törtem. A családom halott. Csak a húgom maradt csak életben. De ö is elment. Valami oknál fogva vissza mentem Konohába. Nem számitottam semmire, ezért nem lepett meg, hogy Tsunade-san a hokage. Egyszer ez is el kelett jönni, hiszen a clanja nem is kicsit erős. Kevesen vannak de erősek. Amint betettem a lábomat a faluba egy shinobi megállitott
- Ki vagy? - kérdezte kissé túl nyugodtan
- Enobami Junko. Az egyetlen Enobami - válaszoltam felemelve a szalma kalapomat. Az arcomon egy elégedett mosoly terült el
- Elnézést Enobami-san! - válaszolta fejet hajtva. Jah, nem is mondtam. Mirát -a senseiemet- megöltem. Pedig "lehetetlen". Nekem nem az, igaz, hogy majdnem meghaltam de hát itt vagyok!
- Csak Junko. - válaszoltam higgadtan.
- Jöjjön utánam! Elkísérem a hokagéhoz. - tette fel az ajánlatot. Válaszul csak bolintottam egyet és követtem a férfit. Egy hatalmas épülethez vezetett ahol tovább egyedül kellett menjek. Be mentem az épületbe, onnan tovább a kis szobába. Be kopogtam az ajtón és egy " gyere" után be is mentem
- Elnézést a zavarásért - köszöntem az új hokagénak
- Jó újra látni Junko. - köszöntött egy kedves mosollyal Tsunade-san

Kakashi 👀

- Hatake Kakashi. Hivat a hokage. - szaladt hozzám Iruka.
- Rendben. Nem mondta miért kelek ? - kérdeztem kedvesen. Iruka az egyik barátom aki még él.
- Nem tudom. De volt nála valamilyen vendég. - válaszolta. Vendég? Ki az? A könyvemet eltettem és azonnal mentem is.

Mikor oda értem egy lágy hangot hallottam meg.
- Köszönjük, hogy megmentetél minket. Ha te nem lennél most, az is lehet, hogy Konohából nem lenne semmi. - köszönte meg Tsunade. De mégis miről beszéltek? Az jó kérdés. Fogalmam sincsen
- Ahj, úgyan. Mindenki meg tette volna. - válaszolta egy lágy hang. Mégis ki ez? Be nyitottam az irodába. Egy éjfekete hajú nő ült egy székben. A szeme is éjfekete, amiben píros tomoe van. Teljesen olyan mint a sharingan, de nem az. Csak egy valakiknek van ilyen szemük. Az Enobami clan tagjainak, de onnan is csak nagyon kevés embernek. Egyetlen ilyen Enobami shinobi van. De az nem lehet. Ő lenne az?
- Kakashi! Küldetést kapsz. Szed össze 7 csapatot és derítsétek ki, hogy kik öltek meg 3 ANBU tagott! - mondta feszülten a hokage
- Én is megyek! - szoltalt meg azzal az édes hangjával... várj! Mi?! Fúj!
- Biztos? Még csak most jöttél. Nem akarsz piheni? - kérdezte aggódva a szöke hajú nő
- Nem kell pihenő. Tudod, hogy erős vagyok. - válaszolta komoran
- Rendben, Kakashi! Vigyáz rá! - egyezett bele úgy, hogy csak én haljam
-Igenis. - válaszoltam és már mentünk is ki.
- Nem gondoltam volna. Annyi év után. Jó újra látni másoló ninja - nyújtotta felém a kezét. Elfogadtam.
- Azt hittem, hogy többé nem jössz haza. Mégis szeretsz? - húztam fél mosolyra ajkaimat
- Arra várhatsz. Nem miattad jöttem. Én akarok lenni az Enobami uralkodó. - válaszolta egy elégedett mosoly kiséretében
- Rendben. Sok sikert.

Sziasztok. Ez lett volna az 5.rész . Remélem tetszett. Tudom, tudom. Nem lett izgalmas, de ilyet is kell írjak. Kövi rész: nem tudom mikor jönn, de remélem nem sokáig kell rá várni. 472 szó.

Kakashi és Junko története I.fejezetWhere stories live. Discover now