Az a bizonyos szempár

A véletlen találkozás

Február 1-je van ma érkeztem meg Genfbe és foglaltam el a lakást. Mivel soha nem jártam még Svájcban ezért úgy döntöttem felfedezem a környéket.
Legelőször egy boltot kerestem hiszen mégis valahol kaját kell vennem nem? A bolt után persze elindultam felfedezni az egész várost.
Mivel Genf nem egy kisváros elég sokáig elhúzódott a bolyongásom. Arra lettem figyelmes hogy egyre sötétebb van, ami persze előfordul hiszen mégiscsak február van. Gondoltam megnézem telefonon hogy mégis merre van a haza, ám csalódottan vettem észre hogy 3%-on vagyok. Természetesen azonnal elkapott a pánik hogy itt állok egy idegen országban egy idegen városban az első napomon és már sikerült eltévednem. Csak bolyongtam tovább gondoltam hátha össze futok egy kedves emberrel aki útbaigazít, mert legalább azt megjegyeztem hogy melyik utcába kell vissza találnom.
A sok kétségbeesett pillanat között megláttam egy pékséget az egyik utcában. Gondoltam elindulok a pékségbe hogy megkérdezem az eladót ismeri-e azt az utcát ahol én lakom. Persze miért is lennék egy szerencsés ember természetesen a pékség zárva volt.
Hirtelen hangos motor zajra lettem figyelmes. Ám ahogy egyre közeledett kiderült hogy motor zaj volt de nem egy motornak a hangja hanem egy autó motornak, igen ennyire értek én az autókhoz. Az autó vezetője lehúzta az ablakot és megkérdezte tud-e segíteni valamiben.
-Szia látom nagyon kétségbeesettnek tűnsz, baj van?-kérdezte kedvesen
Ebben a pillanatban eszméltem rá hogy a volán mögött nem más ül, mint Mick Schumacher. Képzelhetitek milyen arcot vághattam szerencsétlen előtt
-Szia, nincsen baj, vagyis van, de nem olyan baj.-kezdtem össze vissza a mondatom.-Igazából csak eltévedtem.
-Ezek szerint új vagy a környéken?
-Igen, ma költöztem városba.
-Azt megtudod mondani merre laksz vagy ezzel van a gond?-kérdezte aggódva
-Azt meg tudom mondani, csak a telefonom merült le és nem tudom megnézni merre kell menni, és igen ne is kérdezd miért nincs nálam power bank a 21. században-nevettem el magam kínosan
-Az ilyen bárkivel előfordulhat. Amúgy Mick Betsch vagyok.
-Az a baj, hogy velem elég sűrűn. Theresa Wilson.-válaszoltam neki.-Ömmm ez lehet furán fog hangzani de direkt Mick Betchként mutatkoztál be?-kérdeztem félve a válaszától
-Ezek szerint ismersz-állapította meg a tényt Mick
-Hát ismerni nem ismerlek csak látásból-kezdtem viccelődni, hogy eltereljem a figyelmét az előző kínos kérdésemről
-Örülök hogy ilyen nyíltan tudsz velem viccelődni mikor tudod hogy ki vagyok, ez nem sűrűn fordul elő velem-válaszolt kedvesen-Na mondd azt az utca címet aztán pattanj be a kocsiba elviszlek!
-Komolyan?-kérdeztem ledöbbenve
-Persze, miért is ne-válaszolt nevetve
Képzelhetem hogy milyen fejet vághattam ha kinevetett
-Chemin Kermely 7-válaszoltam automatikusan
-egy kérdésem lenne még indulás előtt-kezdte Mick-Hogy az istenbe keveredtél te Genf másik végébe?-nevetett ismét
-Nem tudom jó-válaszoltam durcásan
Miután beültem a kocsiba, féltem hogy kínos csend telepszik ránk, de szerencsére nem így lett.

Sziasztok! Meghoztam az első részt, és úgy döntöttem, hogy inkább több rövid rész lesz, de azok minél izgalmasabbak lesznek. Addig is itt hagyok nektek egy kérdést.
Szerintetek miről beszélhet Tesa és Mick az autóban?