Az a bizonyos szempár

Az új közeg

A következő napok, hetek gyorsan teltek, arra lettem figyelmes hogy ma reggel már megyek az egyetemre.
Amikor megérkeztem sokkal kisebb egyetemre számítottam, mint ami ott fogadott. Hatalmas zöld terület volt az egyetem előtt, ahol már reggel rengeteg diák beszélgetett vagy tanult. Nem tudtam hogyan fogok barátokat szerezni, hiszen mégiscsak a félév közepén csöppenek bele ebbe az egészbe, nem év elején, ráadásul nem az első év nekik itt az egyetemen, hanem egy összeszokott csapat, hát nemtudom mi lesz. Furcsa kíváncsisággal léptem be az egyetem kapuján és utam először a titkárságra, az irodába vezetett. Persze mint korább mondtam nem vagyok egy szerencsés ember. Pont akkor értem oda a szekrényekhez, amikor valaki kinyitotta előttem, hát persze az meg egyből arcon csapott mert miért is ne.
-Jajj ne haragudj-ugrott ki a szekrény mögül egy kb velem egy idős lány
-Semmi gond én nem néztem az orrom elé-válaszoltam rögtön
-Új vagy itt?-kérdezte
-Igen, ennyire látszik?-kérdeztem vissza nevetve
-Jaj dehogy-nevetett velem ő is-csak tudod hiába nagy ez az egyetem sok szál fut össze, és sok embert ismerünk még ha csak így látásból akkor is, és téged még soha nem láttalak, onnan gondoltam. Amúgy Alena vagyok-hadarta el egy szuszra
-Oh értem. Tessa-válaszoltam
-Most sajnos rohannom kell az első órámra de ha gondolod ebéd szünetben nagyon szívesen körbe vezetlek az egyetemen.
-Az nagyon jó lenne, köszönöm
-Akkor 12kor találkozzunk itt
-Rendben, jó órát-köszöntem el tőle
-Köszi, neked is-rohant is el mellettem
Amilyen szerencsétlenül jártam az előbb annyira szerencsésnek éreztem ebben a pillanatban magam. Lehet mégis sikerült ilyen gyorsan barátnőd találnom magamnak? Ez nem jellemző rám, lehet ez az ország van más hatással rám? Amíg ezen töprengtem megérkeztem az irodához is. Illedelmesen bekopogtam majd benyitottam.
Az irodában hamar végeztem és mivel nem volt órám csak délután, ezért úgy döntöttem kiülök én is a zöld füves területre.
Az idő hamar eltelt, arra lettem csak figyelmes hogy egyre többen leszünk kint. Mivel lassan dél felé járt az idő, gondoltam bemegyek a szekrényekhez hogy találkozzak Alenaval. Szerencsére nem kellett sokat várnom rá, hamar megérkezett. Ezek után ketten folytattuk az utunkat az ebédlőbe hiszen végülis mégis csak ebéd szünet volt.
-Tessa, te milyen szakra jársz-kérdezett Alena
-Nemzetközi tanulmányok, és te?-dobtam vissza a labdát
-Diatetikusnak tanulok
Ezek után semleges témákról beszélgettünk majd körbevezetett az egész egyetemen, természetesen csak ebéd után.
Az egyetemen rengeteg különböző szakot lehet találni, így biztosan mindenki megtalálja az ínyére valót. Az épületben rengeteg terem van karonként és szakonként elosztva az egyetem keleti, nyugati, északi és déli szárnyában, hogy biztosan ne zavarjuk egymást a tanulásban. Rengeteg hely található pihenésre, kikapcsolódásra esetleg szórakozásra, sok kültéri pad, hatalmas park az iskola előtt mint már említettem, és ne feledkezzünk meg az épület mögött elhelyezkedő hatalmas sport udvarról sem.
-Húha, ez aztán a hatalmas udvar-képedtem el
-És ez csak a 3. legnagyobb az országban az egyetemek közül. Nálunk nem jellemzőek a sport versenyek, inkább itt csak hobbi szerűen zajlanak a sportok. Szóval ne úgy képzeld el mint egy tipikus amerikai filmben, ahol sok szexi focista van, és a ribancok nekik rázzák a seggüket-válaszolta Alena-Jó nem mondom hogy nincsenek helyes sportoló srácok és ribanc csajok, de szerencsére itt nem ez a menő
-Értem, szóval helyes srácok. Csak nem közülük jön be valaki?-kérdeztem rá óvatosan, és egyben viccesen
-Ahhh olyan jó emberismerő vagy. Nico a csapatkapitány ő nagyon helyes, de persze a legnagyobb ribanccal jár. Dirk Nico öccse, na ő teljesen az ellentéte. Nincs barátnője, világító zöld szeme van, barna haja, tudod olyan tipikus rosszfiús kinézet, de arany szíve van-áradozott Alena
-Ahhhaaa szóval Dirk, értem én. Mindenképp meg kell mutatnod ki az aki így elcsavarta a fejedet-nevettem
-Igenis-nevettünk mindketten
-Neked milyen órád lesz?-kérdeztem kíváncsian
-Fuu azt hiszem egészségpszichológia, igen biztosan az lesz. Neked?
-Európai egységgondolat
-Hú ez izgalmasan hangzik
-Kiváncsi leszek-nevettünk össze
-Óra után egy starbucks?-kérdezte Alena
-Persze miért is ne-válaszoltam kedvesen. Azt hiszem sikerült barátot szereznem
Az órám hamar vége lett vagyis annyira nem hamar mert másfél órás de valamiért nagyon tetszett ez az óra szóval nem tűnt olyan hosszú időnek. Útközben szerencsére összefutottam Alenaval és indultunk is a Starbucksba hogy igyunk egy kávét, illetve neki álljunk tanulgatni egy kicsikét.