Anubisz Szerelme

Hatodik fejezet

Maddy

Olyan szinten utálok vásárolni, hogy hihetetlen. Általában online szétnézek mik vannak, majd elmegyek és megveszem, ha van a méretemben, aztán hazamegyek, ennyi. Szerintem Bianca is pont emiatt hozta nekem a ruhákat mert nagyon jól tudja milyen vagyok. Nem mellesleg, nem is nagyon ismerek ilyen nőt, aki ennyire tartózkodik attól, hogy vásárolni kell. Ruhát persze... Ha ételt kell, akkor nagyival képesek vagyunk akár két órát is elbolyongani, egy egy nagyobb targetben. Jó, kicsit máshogy vagyok összerakva na.

Kocsival mentünk a következő helyre, ami egy pláza, de nem az a Gap meg kínai dolgokat árusítóba, hanem valódi Gucci, Prada, Channel üzletek vannak. Adam és Jeff, a legelső üzletbe vittek be, vagyis inkább toltak, mert teljesen elámultam a sok szép kirakat láttán. Az üzletbe belépve a szám enyhén elnyílik a csodálkozástól. Soha életemben nem láttam még ennyi alkalmi ruhát...

- Valami olyan ruhát nézz, ami kényelmes, és könnyen tudsz mozogni benne, ne olyan nagy alja legyen, meg ilyen puffos...

- Az Á vonalú, abroncsos ruha. - mondom, de eszemben nincs, hogy olyan ruhát vegyek, hát képtelen az ember benne mozogni. - Nagyinak saját szalonja van, ahol ruhákat készít, és ha véletlenül itt nem találunk valamit, majd ő tud nekem készíteni egyet. - jegyzem meg, a két férfi értetlen feje láttán.

- Ehhez mit szólsz? - mutat egy vörös, kisebb Á vonalú ruhára, odamegyek, hogy megnézzem.

- Felpróbálom, de nem hiszem, hogy az én ruhám. - leveszem a fogasról, majd az egyik fülkébe megyek. Kis hadakozás után felveszem. Fazon az jó, ezt az irányt fogom figyelembe venni, mert kiemeli az idomaimat, viszont a ruha borzalmasan kényelmetlen.

- Azt a... Hű... - hallottam meg Adam hangját mikor kilépek a fülkéből.

- Ne ájuldozz, nem jó. Viszont a fazon tetszik, jól is áll de ez a szín borzalmas, és kényelmetlen az anyaga is.

- Nos, van időnk. És sok bolt is van, ahol válogathatsz. - vállat vonva elmosolyodott. Én is elmosolyodom, majd a próbafülkében újból átöltözöm, és már a saját irodai ruhámban megyek vissza hozzá, kezemben a vállfára akasztott ruhával, szépen a helyére rakom, ahonnan levettem. Ebben a boltban csak kilenc ruhát próbáltam fel, egyik se volt megfelelő. De azok már a fiúknak nem tetszett. A következő boltban viszont az eladó, igen csak furcsán méregetett minket.

- Milyen alkalomból szeretnének ruhát venni? - kérdi mosolyogva az eladó.

- A cégem évfordulója és a házassági is. Ötödik éves házassági. - válaszol gyorsan Adam. Majdnem orra esek, mikor ezt kimondja, ezért Jeffbe kapaszkodok meg.

- Ó, hát gratulálok! - mondja az eladó, szerintem legszívesebben elsüllyedne, ha tehetné, mivel biztos vagyok benne, hogy másra gondolt. - Kérem, erre jöjjenek, itt tudnak válogatni, ott jobbra vannak a fülkék.

- Köszönjük! - mosolyogtam vissza.

Bemegyünk, felé fordulok.

- Azt hitte a csaj, a kurvám vagy, muszáj voltam hazudni. - mondja mosolyogva. - Nem hagyhatom, hogy bárki annak gondoljon, vagy tekintsen... Ezt egy nő se érdemli meg. - teszi hozzá, én pedig biccentettem, és az egyik gyűrűt ami a másik kezemen volt, a gyűrűs ujjamra húzom, hogy nehogy feltűnő legyen, hogy nincs rajtam gyűrű.

- Hát, akkor nézzünk szét. - mondom vidáman.

Itt is kb hat ruhát próbálok fel, de semmi. Viszont, játékból, kaptam egy gyűrűt, az egyik ékszer boltban, a kis egyszerű karikám mellé. Nagyon jót nevettem rajta, de elfogott egy furcsa érzés. Határozottan éreztem, hogy vele szívesen össze kötném az életem, és ez még tőlem is furcsa, mivel én soha nem akartam férjhez menni, gyereket szülni, otthon ülni és tipikus kertes házi anyuka lenni. Nem az én világom.