Lobbanj

12.

Ez már ténylegesen zaklatásnak tűnik.- mondta rám se nézve.
Hogy mi?.- torpantam meg.
Hogy követsz engem..- állt meg.
Magadnál vagy?!.- ráncoltam a homlokom.
Teljes mértékben..- nézett rám.
Te teljesen megőrültél.- sétáltam el mellette.
Ez már nem az első eset.- szólt utánam nevetve.
Ennyire emlékszel rá?.- rákacsintottam majd tovább mentem.
Nehéz elfelejteni ..- kezdett bele.
ENGEM!.- hangsúlyoztam ki miközben a szavába vágtam.
Nem pont így akartam fogalmazni.- állt meg mellettem a professzor irodájának az ajtaja előtt.
- egy fejnyivel magasabb volt nálam, ránéztem és ő is ugyanígy tett. Magabiztos és tekintélyt parancsoló volt a kiállása, elkezdtem fantáziálni róla. -

Jöjjenek be!.- szakított félbe a tanárnő.
Megyünk!.- léptem be Malfoy előtt az irodába.
Amúgyis előre engedtelek volna..- dünnyögte.
Megoldottam..- húztam félmosolyra a számat.
Látom..- forgatta meg a szemét.
Az üvegházban fognak takarítani és rendet pakolni, kövessenek, nincs sok időm!.- sietett az alacsony termetű tanárnő.
- Malfoy megállt az ajtóban és a karjával legyintve előre engedett, nem kedvességnek vettem ezt tőle hanem gúnyolódásnak.-

Egyébként a többiek hol vannak?.- kérdezte két sietős lépte között a tanárnő.
Harry beteg lett, Ron pedig.. késik, de itt lesz!.- válaszoltam, miközben fogalmam sincs arról hogy Ron holvan.
Monstro a versenyre tanul Mcgalagony tanárnővel.- egyhangúan válaszolt a mögöttem sétáló szőke fiú.
Ajánlom Ronald Weasleynek hogy megjelenjen!.- nézett rám a tanárnő.
Tisztában van vele ő is.- szívtam a fogam.
Egészen jól hazudsz, majdnem elhittem.- mutatott Harryre aki Choval csókolózott a szemközti folyosón.
Azt a rohadt..- csúszott ki a számon.
Kötelességemnek érzem hogy szóljak miatta!.- sietett a tanárnő után.
Kérlek ne!.- fogtam meg a kezét hogy vissza tartsam.
Miért is lennék veled olyan kedves?.- állt meg és nézett a kezemre ami az övét szorította.
Bocsi.- húztam el a kezem miután észrevettem hogy mit is művelek.
Elég fáradt vagyok, nem sok kedvem van takarítani..- mondta.
Vettem a célzást, majd én megcsinálok mindent.- sétáltam el mellette mert a tanárnő már rég eltűnt a folyosón.
Elképesztően lassúak.- várt minket az üvegház előtt.- mindegy is .. azt a szekrénysort pakolják le és válogassák át a dolgokat és rendezetten pakolják vissza.- mondta majd apró lábaival el is sietett.
- miután elment neki is láttam a feladatnak mert hát ugye egyedül kell csinálnom mindent.-

Jobb lett volna ha elárulom Pottert és nem egyedül kéne csinálnod.- mondta Malfoy a kényelmes székben hátradőlve.
Mindenképp, bár legalább nem hátráltatsz.- motyogtam alig hallhatóan.
Pedig már majdnem segíteni akartam de ezek után lesheted.- dőlt újból hátra a székben.
Nem vártam mást.- pakoltam a szekrényt.
Szerintem, te tartozol szivességgel.- állt fel.
Persze, olyan dolog miatt amihez egyébként semmi közöd!.- ejtettem el egy üveget.
Hagyd majd én össze szedem.- jött oda és tolt félre.
Nem kell a segítséged, boldogulok.- guggoltam le az üveg darabokhoz.
Sírsz hogy nem segítek, de azért is hogy ha segítek! Döntsd már el!.- mondta idegesen.
Nem segítesz csak idegesítesz.- szedegettem az üveget.
Mondtam hogy majd én összeszedem!.- fogta meg a karomat és húzott fel.
Mondtam már hogy nem kell!.- vágta meg a tenyeremet egy üvegdarab miközben a földre dobtam azokat amik a kezemben voltak.
Ezt ügyesen összehoztad, ha hagytad volna..- mondta.
Annyira gyűlöllek!!.- néztem a szemébe alig pár centire tőlem.
Ez az érzés kölcsönös.- tartotta a vérző kezemet.
- a pillantása a számra vándorolt majd a kezemre és újból a szemembe nézett.
Elfogott egy különös érzés, azt akartam hogy megcsókoljon. Hiszen ő olyan pokolian jóképű.-

Minden tanár szivat engem!.- toppant be Ron az ajtót kicsapva.
- én nagyon megijedtem, de Malfoy egy lépést sem lépett hátrébb tőlem, pedig égetően közel álltunk egymáshoz. Csak állt ott és fogta a vérző kezemet, viszont a szeme már nem az arcomat fürkészte hanem csak a kezemet.-

Mit csináltál vele?.- lökte el Malfoyt Ron.
Elvágtam egy üveggel a kezemet.- néztem Ronra.
Ez nem lehetett véletlen.- váltott komoly hangnemre a vörös fiú.
Béna voltam..- mutattam a földön heverő üvegdarabokra.
Nem csinált veled semmit ugye?.- súgta Ron a fülembe.
Soha...- néztem Malfoyt.
Soha?.- húzódott hátrébb Ron, kérdően nézve rám.
- Malfoy rám nézett az imént kiejtett szavam miatt, biztosan ő is furcsának találta amit mondtam.-

Mi?? Dehogyis!.- javítottam ki magam.
Biztos akad itt valami gyógynövény!.- keresgélt Ron.
Hagyd, már nem is vérzik és egyébként sem fáj.- mentem a kitartóan kutató fiú után.
Akkor is jolenne rá valami.- keresett tovább.
De nem kell!.- szóltam rá mire Malfoy felkuncogott.
Mi olyan vicces?.- nézett rá Ron.
Semmi, Semmi..- nevetett.
Inkább húzz el innen!.- mondta idegesen.
Örömmel!.- és már el is indult.
Ekkora egy barmot!.- dühöngve mondta Ron.
Ne is mondd!.- dühöngtem énis.
- 2 óra elteltével tisztává varázsoltuk a teremnek ezt a részét, minden a helyére került szépen, rendezetten egymás mellé. -

Mostmár menjünk!.- mondta Ron.
Rendben.- az ajtón kilépve egyből eszembe jutott Harry és Cho.-Majd megyek énis Ron.- indultam el az ellenkező irányba.
Ne maradj sokáig!.- szólt utánam.
Csak van egy kis dolgom!.- mosolyogtam rá és mentünk tovább az ellenkező irányba.
- nem hittem a szememnek, muszáj voltam újra megnézni ha még egyáltalán itt vannak. Észrevétlenül osontam a folyosón kémlelve minden kis szegletet hátha megbújtak valahol..-

Nem elég hogy makacs de még kíváncsi is.- lépett elő Malfoy.
Mit keresel itt?.- rémültem meg miközben azt hittem észrevehetetlen vagyok.
Ezt énis kérdezhetném..- mondta.
De én kérdeztem hamarabb..- tettem karba a kezemet.
Tudod.. itt van a Mardekár klubhelyisége..- tudott le egy egyszerű de logikus válasszal.
Örülök neki.- néztem körbe, mert valakik nevetgélve közeledtek felénk.
- amint észbe kaptam hogy Harry az és Cho azonnal megfogtam Malfoyt és a folyosón álló két szobor közé toltam.-

Mit művelsz?.- döbbent le.
Psszt!.- fogtam be a száját és kukucskáltam kifelé.
Elment az eszed?.- húzta le a kezemet a szájáról.
Kérlek..- bukkant fel Harry és Cho a folyosó végén tőlünk nem messze.

Draco Malfoy szemszöge:

- nem szóltam egy szót sem csak néztem csendben a kukucskáló lányt aki már az egész testével az enyémnek volt simulva.
Amint meghallotta Pottert még szorosabban hozzám bújt, éreztem a szíve dobogását. Amint elcsendesedett a helyzett felnézett rám és teljesen lefagyott a közelségemtől, az ajkai, a teste, az egész lénye pár milliméterre volt tőlem.
Az agyam és a szívem harcolt egymással, a derekára tettem a kezem mire elkapta a pillantását és a mellkasom kezdte el nézni.
Észrevette.. hogy egyre szaporábban veszem a levegőt, lekell nyugtatni magam.
Mindkét kezemet a derekára tettem és hátrébb toltam de előtte gyengéden végig simítottam, mire vissza zökkent a valóságba és hátrébb lépett majd megfordult. -

Elmentek.- nézett körbe.
Mindenbizonnyal..- álltam meg a szobrok előtt.
Bocs az előbbit..- pirult el.
Gyakran letámadnak, de sikerült az első helyre ugranod.- félmosolyra húztam a számat.
Én nem támadtalak le..- magyarázkodott.
Ha úgy akarod..- indultam el.
Reménykedj csak Draco Malfoy!.- szólt utánam.
- feltüzel teljesen. -